Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum I. Évkönyve (Szombathely, 1925)
GÁYER Gyula: Vasvármegye fejlődéstörténeti növényföldrajza és a praenoricumi flórasáv
9 Aster pannonicus, Scorzonera parviflora, Bupleurum tenuissimum, Plantago maritima, Hibiscus Trionum, Heliotropium europaeum) a Kemenes kavicsvonulatánál megállanak, sót egy részük már a Kemenesalján is nagy ritkaság. Ez a sikság, a Marcal árterülete, még a közelmúltban mocsárterület volt s Typha m/Tz/Tnű-jával 3 az Alpesek hatását őrizte és a pannonikus flóra nem is itt, hanem a sikság bazalthegyein, a Hercsegen, Kis-Somlyón, főleg pedig a Sághon bontakozik ki teljes valójában: Stipa Ioannis, capillata, Diplachne, Melica transsilvanica, Adonis Verna Iis, Alyssum Arduini, Ranunculus illyricus, Silene Otites, Dictamnus, Orlaya grandiflora, Geránium lucidum, divaricatum A, Echium rubrum, Onosma arenaria, Marrubium peregrinum, Glechoma hirsuta, Orthantha, Plantago arenaria, Inula Oculus christi, germanica, Echinops paniculatus 5 .Centaurea axillaris , Scorzonera purpur ea. Orobanche arenaria 4, Coronaria tomentosa, Prunus mahaleb, Quercus lanuginosa 6 etc. E bazalthegyek flórája teljesen azonos a Bakony bazalthegyeinek, igy különösen a Nagy-Somlyónak flórájával, legfeljebb szegényebb s kétségtelen, hogy megyénk keleti sikságának bazalt-flórája nem is egyéb, mint a Bakony flórájának nyugati előőrse s fejlődéstörténetileg ahhoz kapcsolódik, mig ellenben a sikság hygro- és halophytonvegetációjánál a pannonikus elemek összefüggését északkelet felé, a győri sikság irányában kell keresnünk. Az északkeleti irányban lassan elvesző Kemenes kavicsvonulat is kaphatott a győri medence felöl pannonikus elemeket, igy lehetséges, hogy a Ságh-hegyen s a Kemenesalja többi bazalthegyén elő nem forduló Chrysopogon Gryllus abból az irányból jutott Ostffyasszonyfára, ez a hatás azonban kétségtelenül csak igen gyengén nyilvánul, mert az ostffyasszonj'fai kavicsvonulat legtöbb pannonikus eleme a bazalthegységről való. Gyenesdiás mellett a „vadleány" mészdombján a következő növényzetet találtam: Anacamptis, Paronychia, Dianthus regis Stephani, Viola arenaria, Seseli lencospermum, Thalictrum pseudominus, Mercurialis ovata, Convolvulus cantabricus, Veronica dentata, Teucrium montanum, Cotinus, Globularia Willkommii, Podospermum laciniatum, Inula ensifolia, hirta, Dorycnium herbaceum, Hippocrepis, Onobrychis arenaria, Colutea, Coronilla Emerus, Carex supina etc. Olyan növényfajok ezek, melyeket épugy, mint a Sopronnál és Ostffyasszonyfánál felsoroltakat, e pontokon túl nyugat felé nem talalunk s igy kétségtelen, hogy Dunáníul a keleti és nyugati flóra választékát e markáns határpontok tájékán kell keresni. Azt kell tehát vizsgálnunk, hogy miképen függ össze e három határpont eg) mással? E kérdés vizsgálatánál mindjárt szembeötlik, hogy már Sopron és Ostffyasszonyfa között sem találunk közvetlen kapcsolatot. Mindjárt Sopron mellett egy kis alpesi lápsziget ékelődik a Tómalomnál a bécsi dom-
