Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum I. Évkönyve (Szombathely, 1925)
UJVÁRY Ede: Vasvármegye és Szombathely Város Kulturegyesületének története
XXIII kot a régi állományba be nem sorozva volt kénytelen hevertetni az egyesület, amig dr. Pável Ágoston lpánygimnáziumi tanár személyében olyan szakértőt nem talált, aki hajlandó volt a könyvtár gyökeres átrendezésének rengeteg munkáját egymaga vállalni. Majd egy éven át végzett önfeláldozó tevékenység árán a rendezés munkája ma befejezése előtt áll. Dr. Pável Ágoston, aki nem átalt tiz hónapon át leltározó, cimmásoló. napszámos és könyvtárszakértő lenni egy személyben, Vasvármegye leggazdagabb könyvgyűjteményét modern szempontok szerint, tudományos lelkiismeretességgel rendezett könyvtárrá tette megint. Elkészítette ezenkívül a könyvtár több mint 200 nyomtatott oldalt megtöltő uj katalógusát is, melynek kinyomatása most van folyamatban s meg fogja győzni a közönséget arról, hogy a Kultúregyesület könyvtára nemcsak tiszteletre méltó tudós régiségek gyűjteménye, amelynek ősnyomtatványai, könyvészeti ritkaságai, majdnem hiánytalan magyar históriai és gazdag régibb magyar, folyóirat anyaga csak a kutatót érdekelheti, hanem bármely más helyi kölcsönkönyvtárnál sokkal nagyobb bőségben tartalmaz hazai és külföldi reuieki rókát s modern szépirodalmat is, nem szólván arról, hogy a legkülönbözőbb szaktudományok (jog, bölcselet, egyháztörténet, természettudományok) művelői és a művészettől ténet iránt érdeklődők is nagy hasznát láthatják. Hat évi zavartalan, megfeszített munka után valóban fejlődése virágjában, mind magasabb célok megvalósulásának küszöbén váratlan veszteség érte a Kulturegyesületet: kiváló elnöke, Kapi Béla ev. püspök 1925. szeptember 30-án lemondott elnöki tisztéről. Lemondása súlyos válságot idézett elő az egyesület életében, melynek az eddigi szellemben való továbbfejlődését bizonytalannak látja ma minden tagja, aki a lemondott elnök munkásságának értékét és jelentőségét közelebbről ismerte. Kapi Béla elnökségének hat esztendeje a Kultúregyesület negyedszázados történetének kimagasló fejezete. A háború és kommunizmus pusztításai után, zilált társadalmi és gazdasági viszonyok között, a fásultság és közöny dermesztő légkörében kezdte meg elnöki működését és az országnak ma elismerten egyik legjobb szervezetű, legelevenebb életű vidéki közművelődési egyesületének éléről távozott. Nemcsak a nemzeti és keresztény kultura jegyében eszményi szempontoktól meghatározott általános munkaterv, hanem a programnak a szükséggel és lehetőségekkel bölcsen számotvető miuden részlete is az ő elmélyedő munkájának eredménye volt. A biztosan meglátott célok felé rendületlen hittel és kitartással haladt mindig s munkatársait az ő hite, lelkesedése és példája tette képessé arra, hogy vezérük nyomát minden áldozatra készen kövessék. Nemcsak a kezdeményezés előkelő feladatát tekintette a magáénak, a kivitel közkatona-munkájából is mindenkor busásan, őszinte hódolatra késztető érzékeny kötelesség érzéssel vette ki részét. Emelkedett célkitűzéseinek, lan-