Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum I. Évkönyve (Szombathely, 1925)

UJVÁRY Ede: Vasvármegye és Szombathely Város Kulturegyesületének története

pályatételét egy Faludi-emlékódára, melynek Dr. Tóth József prelátus kanonok, a szakosztály uj elnöke által adományozott pályadiját Osz Iván és Finta Sándor között osztotta meg a biráló bizottság, mig Dr. Giay Frigyes és Tompa Kálmán műveit dicsérettel emelte ki a pályázatok nagy tömegéből. A következő munkaévben az egyesület működése még intenzivebbé vált és a muzeum rendezési munkálatai is tetemesen előbbre haladtak. Báró Miske Kálmán muzeumi igazgató vezetése alatt dr. Tompa Ferenc helyettes igazgató mellett különösen Horváth Tibor Antal premontrei tanár áldozott sok időt és fáradságot a régiségtár újjászervezésére, melynek 1921 év őszén ő lett őre. A gazdag numismatikai gyűjtemény és a római régiségek rendezésében a muzeum lelkes tisztviselőit két alkalommal a Nemzeti Muzeum által kiküldött szakemberek, dr. Alföldy András és dr. Oroszlán Zoltán támogatták. A vidék kulturális megszervezésére a mult esztendő folyamán kidolgozott tervek megvalósítása is biztató sikerrel indult meg 1921 — 22. telén. Elsősorban Sárközy Sándor egyesületi főjegyző odaadó tevékenységének volt köszönhető, hogy a vármegye majd minden járási székhelye megmozdult a népművelés ügyének felkarolása érdekében. Sárvárott propaganda-kulturestélyt rendezett az egyesület s anyagi támogatásával itt hamarosan népfőiskolai tanfolyam nyilt meg, mely öt hónapon át kb. ötven hallgatónak nyújtott szakszerű továbbképzést. Hasonló szervezetű és tartamú tanfolyam működött Körmenden is, hol az egyesület ugyancsak több izben rendezett szépsikerű művészi és irodalmi estélyeket. A sárvári líceumnak időnként előadókat küldött, Vasvárott pedig egy tizenkét estére terjedő előadássorozat rendezését tette lehetővé. Tisztára anyagi erőinek elégtelenségén múlott, hogy az egyesület ez irányú működését a következő években nem folytathatta s igy buzdító agitációja és támogatása hijján csakhamar ismét lelohadt a népművelés ügye iránt megyeszerte fölkeltett érdeklődés. Csak Szombathelyen folyt tovább eredményesen az ipari munkásság továbbképzése. Ez évben már két évfolyamon száznál több hallgatója volt a munkásgimnáziumnak, mely a következő évben megnyitotta a harmadik osztályát is és ezzel teljessé épült ki. A magas színvonalú ismeretterjesztő előadások tárgyköre szervesen kapcsolódott az előző évekéhez. A renaissance festészete után a bárok é> rokoko művészet európai nagyjai és e kor dunántúli műemlékei, a klasszikus Íróinkról tartott előadások folytatásaként modern elbeszélő irodalmunk, az előzőkkel összefüggő gazdaság-politikai, világnézeti és etikai problémák képezték az előadások tárgyát. E rendezések iránt egyre növekvő érdeklődés nyilvánult meg úgy, hogy ez év tavaszától kezdve