Várady Imre szerk.: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete és a Vasvármegyei Muzeum I. Évkönyve (Szombathely, 1925)

UJVÁRY Ede: Vasvármegye és Szombathely Város Kulturegyesületének története

XV nyai között anyagi erejét annyira meghaladták volna, hogy az iskola mű­ködésének beszüntetését volt kénytelen elhatározni. Az 1920-21. évi munkát a Kultúregyesület képzőművészeti szakosz­tályának második képkiállitásával kezdte meg, melyen Rubinek Gyula miniszter mondott megnyitó beszédet. Két nappal e kultureseményként üdvözölt kiállítás megnyílta után, 1920. szeptember 20-án kezdték meg működésüket az egyesületnek Lomoschitz Károly vezetése alatt álló idegen nyelvű tanfolyamai. Az első év német, angol, francia és olasz kurzusai olyan látogatottak voltak, hogy a német és angol nyelv tanítása párhuzamos tanfolyamokon folyt és mert a polgári iskola tantermeinek fűtéséről és világításáról a város gondoskodott, a tandijak pedig fedezték az előadók tiszteletdiját, e tanfolyamok fenntartása anyagi terheket nem rótt az egyesületre. így volt ez a második évben is és megint csak az 1922. év őszén általánossá lett gazdasági válság hatása alatt fogyatkozott meg anuyira a hallgatók száma, hogy a tanfolyamok életbentartása cél­talanná vált. Jóval hosszabb életű volt és sokszorosan elismert áldásos tevé­kenységet fejtett ki a Kultúregyesület munkásgimnáziuma, melynek első évfolyama az Országos Szabadoktatási Tanács hivatalos tanterve alapján Chriastélyi Árpád polgári iskolai tanár igazgatása alatt 1920. no­vember 28 -án nyilt meg és hat hónapon át heti 12 órában ötven tanul­ni vágyó munkásnak nyújtott szakszerű oktatást. A Szombathelyen eddig ismeretlen intézmény iránt Chriastélyi Árpád fáradhatatlan agitáció­ja keltette föl a munkásság érdeklődését és a polgári fiu-iskola tanárai­ból álló előadói karnak ügyszeretete, a nehéz megélhetési viszonyok kö­zött kétszeres tiszteletet érdemlő áldozatos és eredményes fáradozása a munkásság körében csakhamar általános megértésre és elismerésre talált. A munkásgimnázium működéséhez fűződj társadalmi és kulturális érde­kek nagy jelentőségét fölismerve Szombathely város is szívesen sietett a Kultúregyesület segítségére és a polgári fiu-iskola tantermeinek átenge­désével valamint ingyen fűtés-világitással járult hozzá négy éven át az egyre fejlődő intézmény fönntartásához. És bár az Országos Szabadok­tatási Tanács évi rendes, a kultuszminisztérium pedig két izben rendkí­vüli segélyeket juttatott a munkásgimnázium céljaira, zavartalan műkö­désének biztosítása a Kulturegyesületnek mégis tekintélyes anyagi áldo­zatába került, amelynél nagyobbat csak az egyre csökkenő értékű hono­ráriumért dolgozó tanári kar hozott. Az egyesületnek ekként mind szerteágazóbb tevékenysége mellett szükségszerűen háttérbe szorult a muzeumi munka, amelynek elvégzésére elegendő munkaerő nem állott rendelkezésre. Ezért már 1920. március havában azzal a kéréssel fordult a Kultúregyesület a Muzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége utján a kultuszminiszterhez, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom