Fraknói Vilmos: A szekszárdi apátság története. (Budapest, 1879)

3i nek szembetűnő hátrányával, adományoztuk. Akkor nem ismertük föl azon sokféle károkat és bajokat, melyek amaz egyházakra és az egész Benedek-rendre országunkban háromolhatnak. » Megerősíti korábbi rendelkezését, melynek értelmében a szerzet saját köréből választhatja az apátokat, s a megválasztottakat a királynak praesentálja ; sőt most, a rend érdekeinek biztosabb megóvása végett, kijelenti, hogy a kánonok értelmében megválasztandó apátok, a választás után azonnal úgy tekintendők, mintha már meg volnának erősítve. Végre visszavonja a kegyúri jognak, Perényi nádor javára, történt átengedését, és az e tárgyban kiállított oklevelét semmisnek nyilatkoztatja.

1 Mindazáltal Perényi nádor ezentúl is megmaradt kegyúri jogainak birtokában. Mihály szekszárdi apát, 1517. tavaszán, JÁNOS szent-mártoni szerzetes javára, az apátságról önkényt lemondott. Ezen tényhez nemcsak a szekszárdi convent és a szent-mártoni főapát adta megegyezését; hanem Perényi nádor jóváhagyását is ki kellett eszközölni. Csak ezen előzmények után fordulhatott János apát az esztergomi érsekhez, kinek hatósága alatt állott, a kánoni investituráért. Pál szent-mártoni szerzetest küldötte Budára, Bakocs bíbornokhoz, a ki, miután Pál szerzetestől, küldője nevében, az esküt átvette, a megerősítési okmányt kiállította.

2 János apát a rend kiválóbb tagjaihoz tartozott. Azonnal apáttá megválasztatása után, a rend káptalana, Pál pécsváradi apát mellett, a rend másodelnökévé választotta.

3 Valószínűleg életben volt még az 1526-iki hadjárat idején.

4 Két héttel a szerencsétlen ütközet előtt (augusztus 14-én) IL Lajos Szekszárdon volt.

5 Az apát hihetőleg csatlakozott hozzá, és a csata1 II. Ulászlónak 1516. január 24-én kelt oklevele ugyanott. — L. Melléklet XVI. sz. 2 Az 1517. szeptember 8-án kelt oklevél eredetije ugyanott. — L. Melléklet XVII. sz. 3 1517. mijus 9-én Budán kelt iratukban, melynek élén János még csak «electus Abbas » mondatik, a bakonybéli apátot magok elé idézik. Eredetije ugyanott. 4 1523. deczember 19-én Pécsváradról az esztergomi érsek ügynökéhez intézett levele az esztergomi káptalan magánlevéltárában. 5 Említi Brodarics, a hadjárat történetének elbeszélésében.