Fraknói Vilmos: A szekszárdi apátság története. (Budapest, 1879)

Kétségtelen — a minthogy a régészek általánosan elfogadják — hogy ezen edény az oltári szentségnek, bor színe alatt, kiszolgáltatásánál használtatott.

1 Mi volt Alisca sorsa a népvándorlás, a barbár népek egymást fölváltó uralmának korában, nem tudjuk. Valószínű, hogy a magyar honfoglalás idejében a római gyarmat és keresztény község maradványai még fönnállottak. És ezek vezethették Bélát arra, hogy e helyen alapítson kolostort. A kath. egyház ugyanis mindenkor kegyelettel őrizé múltjának emlékeit és hagyományait ; mindenkor áhítattal vonzódott azon helyekhez, melyeket apostolai és hittérítői buzgó munkásságukkal vagy halálukkal megszenteltek. Ha az üldözések vagy más catastrófák távozni kényszeríték, jobb idők beálltával, rendszerint visszatért oda; ott építve föl székesegyházait és monostorait. Épen a mai hazánk területén uralkodó avar és szláv fejedelmeket figyelmezteti II. Jenő pápa, a IX. század elején, az egyház ezen hagyományos elvére ; intve őket, hogy főleg Pannónia azon helyein, hol a régi egyházak nyomai az egykor létezett püspöki székekre mutatnak, állítsák föl, ha alkalmasan történhetik, az új püspökségeket.

2 Nagynevű történetírónk IPOLYI ARNOLD már rég fölhívta a figyelmet arra, mint teljesül ezen óhajtás a magyarországi egyház alakulásánál is. Utalt arra, hogy a pannóniai Sabariában, ugyanazon helyen, a hol sz. Márton született, építik Gejza és szent István az első monostort; hogy keresztény elemekkel áthatott egykor virágzó gyarmatoknak, a szláv-morva térítő püspökségeknek még alig hült helyén emelkednek első nevezetesebb püspökségeink és kolostoraink : Esztergom, Veszprém, Pécs, Győr, Nyitra, Pécsvárad, Szalavár, Zobor; hogy Esztergom és Pécs basilikái aljában még föltalálhatók a római ős-keresztény katakombák, annak jeléül, hogy nemcsak a keresztény 1 Ezen, szintén a M. N. Múzeumban őrzött emléknek (mely a pannóniai őskeresztény emlékek között a legfontosabb) rajzai, melyek az eddig kiadottaknál pontosabbak és hívebbek, e fejezet élén és végén láthatók. Az utóbbi a csésze fenekét és köriratát tünteti elő. 2 A 826-ban írt levél FEJÉR-nél : Codex Diplomaticus. I. 158. 1.