Fraknói Vilmos: A szekszárdi apátság története. (Budapest, 1879)

tott oklevelek alapján, az apátság jogait negyvennégy birtokra elismerte ; minélfogva Leopold király ünnepélyes oklevélben kijelenté, hogy mindazon birtokok az apátsághoz tartoznak, és a mennyiben mások kezei között vannak, az apátság részére visszabocsátandók.

1 Ezen jószágok egy részét Mérey ekkor már bírta, valamint a tized és kilenczed jövedelmét is élvezte. 2 Hogy jogai fölött sikeresen őrködhessék és birtokaira felügyelhessen, az apátság régi székhelyére tette át lakását, házat épített magának,

3 — a mai megyeház déli oldala — és élénk részt vett Tolnamegye politikai életében.

4 Más tekintetben is megfelelt állása kötelmeinek. Az apátsági templomot — nagy költséggel — helyreállíttatá.

5 Grabóczra, hol rácz lakosok szállottak volt meg, görög-keleti szerzeteseket telepített, Ráczkeviről, «a vad nép megszelídítése végett ». 6 Egyszersmind lelkes buzgalommal karolta föl a cultural érdekeket, melyek azon vidéken, másfélszázadon át, el valának hanyagolva. Az apátság székhelyén gymnásiumat alapított. Sajnos, ezen intézet szervezetéről és működéséről semmi tudomásunk nincs. Létezésének emlékét csak pecsétje tartotta fönn, melyen a következő körirat olvasható : SIGILLUM GYMNASII ABBAT. SZEKSZÁRD. T Lipót királynak ez ügyben, 1703. június 21-én, a pozsonyi kamarához intézett rendelete, az országos levéltár kincstári osztályában. 2 Az imént idézett királyi rendelet említi «cum jure nonarum et dccimarum, etiam nu?ic per ipsum Abbaten! ibidem percipi solitarum.» 3 Tolnamegyének 1696. szeptember 5-ikén készült összeírása a szekszárdi jobbágyokról megjegyzi, hogy « maximis oncribus, propter servilia incessanter facta, aliosque labores ad acdiíicium Domini Abbatis praestitos . . . aggravarentur.» (Az országos levéltárban.) t 1696-ban protestál Radonay Mátyás pécsi püspök és tolnamegyei főispán azon eljárása ellen, hogy a megye rendéi hozzájárulása nélkül, kinevezés által töltötte be az alispáni hivatalt. 5 A pozsonyi kamara 1709. ápril 4-én tartott ülésén Gosztonyi, a nagy-szombati harminczad főnöke, jelenté, hogy Méreynek az esztergomi káptalannál 15.000 forintja volt elhelyezve «sed, uti audiretur pro reaedificatione templi Sexardiensis applicuisse.» Hg ESZTERIIÁZY PÁL «Mennyei korona» czímü munkájában (1690) említi, hogy «az ottan levő csudálatos Boldogságos Szűz képe előtt sok csudák történtének.» (136. 1.) 6 HÜICE LAJOS. Adatok Tolnamegye monasterologiájához. (Magyar Sion. VII. 438. 1.)