Fraknói Vilmos: A szekszárdi apátság története. (Budapest, 1879)
A társadalmi osztályok elválásának alapját — a birtokviszonyok képezték. Az önálló földbirtok volt a szabadság (nemesség) föltétele ; hiánya a szolgaságot vonta maga után. És a szolgaság annál enyhébb volt, minél kevesebb terhekkel járt az idegen birtok használata, vagyis a használati jog minél közelebb állott a tulajdonjoghoz. Szoros értelemben szolgáknak csak azokat tekintették, kiknek ingatlan birtokhoz semmi joguk nem volt. A tulajdonképeni szolgák és a nemzet szabad tagjai között állott azon számos és sokféleképen tagozott néposztály, melynek tagjai egyfelől személyes szabadságnak örvendettek, másfelől idegen birtok fejében tÖbbé-kevésbbé terhes szolgálatokkal tartoztak. 1 így például, IV. Béla király urbáriumában, mely a szent-mártoni apátság jobbágyainak kötelezettségeit szabályozta, mintegy ötvenféle csoporttal találkozunk. Mindegyiknek más-más tartozásai valának, és a szabadság kisebb-nagyobb mértékben jutott osztályrészül. A legalsóbb fokon állók jogilag igen közel állanak a rabszolgákhoz ; a legelőnyösebb helyzettel birok tényleg kevéssé különböznek a nemesektől. 2 Minthogy pedig a szolgálatok között legkevésbbé terhesnek, sőt mintegy nemesítőnek tartották a fegyveres szolgálatot : azok, kik csak erre voltak kötelezve, a nem-nemes osztályok rangfokozatában a legmagasabb lépcsőn állottak, melyet már csak egy lépés választott e a nemességtől. És csakugyan a várjobbágyok, kik a várbirtokból pusztán azon kötelezettséggel, hogy a várat, illetőleg a királyt fegyverrel szolgálják, bírtak földeket, a XIII. században nagyrészt beleolvadtak a nemességbe. Hasonlóképen ugyanakkor az egyházak jobbágyai is, kik az egyházi javadalmakból, azon kötelezettséggel, hogy az egyházat védelmezzék vagy főpapjukat háborúba kísérjék, birtak földeket, a nemesi előjogok nagy részét megszerzek. 1 V. Ö. HAJNIK IMRE Alkotmánytanát. I. 124. skk. 11. 2 WENZEL II. 1. skk. 11. Igen kívánatos volna, hogy találkoznék végre körünkben történetíró, ki a középkori nem-nemes osztályok jogi állását és társadalmi viszonyait, a rendelkezésre álló nagy okmány-készlet alapján, részletes tanulmány tárgyává tegye.
