Fraknói Vilmos: A szekszárdi apátság története. (Budapest, 1879)

A grábi monostor eredetileg a szekszárdi apátságnak fiókháza (grangia). volt, és Szekszárdtól alig egy mértföldnyi távolságban fekvő Grab (ma Grabócz) helységben állott fönn. Később — hihetőleg már a XIII. század elején —• apátsággá emeltetett, úgy azonban, hogy továbbra is a szekszárdi apátságnak, mint anyaegyháznak, maradt alá­rendelve. 1 A XIV. század elején pusztulásra jutott, birtokait világi urak foglalták le. Ezeket 1345-ben Siegfried garanmelléki apát kiválta, és az apátság helyreállíttatott, 2 hogy a csehországi származású Konrád apát alatt csakhamar hanyatlásnak induljon. Vájjon sikerűlt-e a szek­szárdi monostorból választott administratornak a rendet helyreállítani ? és mily viszontagságokon ment később az apátság keresztül ? arról emlékeink hallgatnak. A XIV. században még OTTÓ (1369) és MIKLÓS (1382—1396) apátok kormányozták a szekszárdi apátságot. Nincs tudomásunk arról, vájjon a convent vagy a rend káptalanra által választattak, vagy pedig a pápa által neveztettek ki. Miklósra nézve az utóbbit tartjuk való­színűnek. Öt ugyanis 1396-ban IX. Bonifácz pápa, kitűnő tulajdonainak és érdemeinek jutalmául, pápai káplán czímével ruházta föl, 3 a mely szerzeteseknek nem szokott adományoztatni. 1 Pázmány Péter, az 1629-iki zsinat végzéseihez csatolt függelékben a magyarországi kolostorok névsorát összeállítva, így említi: ,,Garab Ahbaíia filialis ad Szekszárd" (Peterfy, II. 273. 1.) — A XVII. század végén (1695) Mérey Mihály szekszárdi apát az apátság hajdani birtokait kinyomozva, ezek között említi : «Grabocz Filialis Abbatia Zexardiensis, uti etiam ex Dioecesana Synodo constaret.» (Esztergomi főkáptalan országos levéltára.) Es csakugyan a neoaquistica commissio is constatálta, hogy Garab ősi időktől fogva a szekszárdi apátság birtokaihoz tartozott. (Lipót király I/03. június 21-iki oklevele az országos levéltár kincstári osztályában.) 2 A szent Benedek-rend 1345-ik évi káptalanának oklevele. Minthogy ebben a grábi apátság a kalocsai egyházmegyéhez tartozónak (dioecesis Colocensis) mondatik, Czinár kétsé­geket támaszt az iránt, vájjon ez azonos-e a tolnamegyei, tehát a pécsi egyházmegye területéhez tartozó, grábi apátsággal. (Monasterologia. I. 213. 1. jegyzet.) E kétség könnyen eloszlatható. A pécsi egyházmegye területén létező apátságot, a kalocsai egyházmegyéhez tartozónak tekin­tették, ha a püspöki hatóság alól kivéve, a kalocsai érsekségnek volt alárendelve. így gyakran mondatik a szekszárdi apátság is ,,dioecesis Strigoniensis.' 1 3 «Virtutibus clarens et meritis, sicut fame laudabilis testimonio commendaris, illám in nostro et apostolicae Sedis conspectu gratiam meruisti, ut personam tuam paterna bene­volenti aprosequentes, earn libenter attollimus honoris gratia specialis ...» Az 1396. nov. 13-án kelt oklevél Kollernél. III. 319. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom