Vadas Ferenc emlékezete - WMMM Füzetek 1. (Szekszárd, 2015)

Glósz Jószef: KOR- ÉS PÁLYAKÉP

GLŐSZ József KOR- ÉS PÁLYAKÉP 7

Vagyon hiányában általában éppen a zsellérek korlátozták kevésbé - a birtokos parasztsággal ellentétben - a születések számát, s ugyanígy magasabb volt a gyerekszám a katolikusoknál, illetve a németeknél is, azaz a közösségi hagyományok Aszman- nék esetében egy népesebb család mellett szóltak. Vadas Ferenc felmenó'i nem csupán demográfiai tekintetben érkeztek válasz- útra. A gyökereitől elszakadt család útban volt az elmagyaro- sodás felé. Az apa I. világháborús frontkatonaként szüleinek németül, feleségének magyarul írt. A magyar falusi környezetben az anya családja nyilvánvalóan már nyelvet váltott, s így az új család közös nyelve a magyar lett. A kis Ferenc gyermekkorában nem tanult meg németül, az értékrend, a mentalitás azonban generációkkal túléli a nyelvi asszimilációt, így nem becsülhetjük alá az 1910-ben összeházasodó szülők döntésének jelentőségét, hogy dacolva minden hagyománnyal csupán egy gyermeket vállalnak, s vele nem csekély kockázatot, hiszen az 1912-ben született Mária kis korától állandóan betegeskedett. A társadalombiztosításból kirekesztett paraszti népesség számára a föld,

illetve az utódok jelentették az öregkor biztonságát. Aszmann Ferenc - mint láttuk - sok földdel nem rendelkezett, így amikor egyetlen lányuk meghalt, túl a negyvenen, a kor demográfiai viszonyai között nagyon későn volt kénytelen újabb gyermeket vállalni. E döntésnek köszönhette életét a kis Aszmann, később Vadas Ferenc.

A szigorú családtervezés azonban önmagában nem volt elégséges a hat elemit végzett, s ehhez képest két nyelven beszélő, képzettségéhez mérten kulturáltan fogalmazó apa ambícióinak megvalósításához. A nagyapához hasonlóan a kisparaszti létből kilépve próbálta megteremteni egy jobb élet anyagi alapját. A rinyaszentkirályi kocsma nem tette ugyan gazdaggá a családot, de mégis lehetővé vált jól tanuló fiúk továbbtanulásának finanszírozása. E korban a társadalmi felemelkedés a paraszti-kézműves rétegek feltörő tagjai számára többgenerációs vállalkozás volt, melynek első lépcsőfokát a polgári iskola jelentette. Innen az út kvalifikáltabb kézműves vagy alacsonyabb státuszú értelmiségi, például a tanítói vagy postatiszti pályára vezetett.