K. Németh András (szerk.): A hónap műtárgya. Időszaki kiállítások a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban 2008-2016 - A Wosinsky Mór Múzeum Kiállításai 4. (Szekszárd, 2017)
2015. augusztus - Csillár töredéke (Feld István - Gere László - Kovács Imre - Vizi Márta)
A HÓNAP MŰTÁRGYA AUGUSZTUS G sillár töredéke Régészeti gyűjtemény, leltári szám: OZ.20I5.5I. I. Méret: hosszúság (a csillárkarszélessége): 11 cm, szélesség (a csillárkar magassága): 8,6 cm, öntvényvastagság: 1,4 cm Lelőhely: Ozora, Várkastély, XXIX. szelvény Tolna megye északi szélén, a Sió völgyében található Ozora. 1416-ban adott Zsigmond király engedélyt Filippo Scolarinak, hogy magyarországi birtokai bármelyikén, de különösen Ozorán kőből vagy fából várat, erősséget vagy kastélyt építtessen, tetszése szerint. A felépült vár egy négyzetes alaprajzú, zártudvaros, egyemeletes palotából, valamint egy azt övező és ugyancsak négyzetes alaprajzú külső várfalból állott, az utóbbi sarkain kerek tornyokkal. A déli oldalon hídon át lehetett megközelíteni a külső fal kapuját. A palotán a nyugati oldalon található a bejárat, amely minden bizonnyal csak a gyalogos közlekedést tette lehetővé. Az épület jegyeit tekintve a hazai, 15. század első felére jellemző késő gótika hatása a döntő. A várkastély kutatásának gondolata már az 1960-as évek elején felmerült, az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársai előzetes felméréseket készítettek. A tényleges kutatás 1981-ben kezdődött meg Feld István vezetésével. A mintegy másfél évtizednyi intenzív régészeti és műemléki kutatás, az előkerült leletanyag feldolgozása napjainkig folyik. A fém leletanyag feldolgozása során Gere László a bronzból készült töredékek között világítási eszközként szolgáló tárgyak csoportját határozta meg. Ezek között asztali gyertyatartók és csillár töredékei voltak. A tárgyak vizsgálata során röntgenemissziós vizsgálatra is sor került. Az anyagvizsgálattal bizonyítani lehetett tárgytöredékek összetartozását, közeli anyag-összetételű tárgyak egy műhelyhez tartozását. így két csillár létezésére derült fény, amelyek töredékei a 15. század végén, 16. század elején és a hódoltságkor elején kerültek földbe. Csillárrekonstrukció Az Ozorán talált töredékek meghatározásához Jan van Eyck Az Arnolfmi házaspár című képe adott segítséget. A házaspár feje felett függő csillár cseppfogó tányérja azonos az ozoraival. Az ozorai csilláralkatrészeket párhuzamaik és anyagösszetételük alapján a 15. század elejére keltezhetjük. Minden bizonnyal Ozorai Pipo megbízásából vásárolták ezeket Flandriában vagy Dél-Németor- szágban, s szerelték fel őket a várkastélyban. 2013-ban egy újabb csillárkartöredék került elő Feld István feltárásán, a külső fal nyugati oldalánál nyitott XXIX. szelvényben. A csillárkar íves, egyik oldalán a középső dobhoz illeszkedő talpban végződik. Másik vége töredékes, a cseppfogó tányért tartó rész letörött. Az íves karhoz alul öt kis kacsszerű, áttört dísz csatlakozik. Felül az ívet két keskenyebb, csúcsban összefutó, íves pánt tölti ki, csúcsán há- romkaréjos résszel. Az alsó szélesebb és a felső két keskenyebb ív közötti részben egy csillag látható. A kétségkívül csillárkarnak meghatározható darab egy újabb, harmadik csillár létezésének bizonyítéka. Ez a csillár azonban nem csak stilárisan, de méretében, anyagösz- szetételében és színében is eltérő a korábbitól. A cink rovására jelentős mennyiségben nikkelt tartalmazó ötvözet már elvesztette aranysárga színét, de az így keményebbé váló anyag vékonyabb, karcsúbb csillár készítését tette lehetővé. Az eltéréseknek az oka lehet egyrészt, hogy nem teljesen egy időben készültek a csillárok. Másrészt nem egy helyen készültek, nem egy műhely termékei. Az új csillárkartöredék részletes vizsgálata árnyaltabb képet ad majd a 15. század első harmadának kereskedelmi kapcsolatairól és életmódjáról is. Az anyagvizsgálat a részecskék keltette karakterisztikus röntgensugárzás detektálásán alapuló PIXE (Particle Induced X-ray Emission) módszerrel készült a MagyarTu- dományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontban. A vizsgálat során részecskegyorsítóval előállított nagyenergiájú proton nyalábbal sugározták be a mintát, és az így keltett karakterisztikus röngensugárzás mérésével határozták meg az összetételt. Az új csillártöredék mintegy 80% rezet tartalmazó réz-cink-ón-ólom ötvözet, amely a szokásosnál nagyobb mennyiségben tartalmaz arzént és antimont. Felhasznált irodalom Csodálatos Castello. Az ozorai vár története. Szerk. Ritoók Pál. Bp. 2015. Feld István: Ozora. Várkastély. Bp. 2000. (Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 660.) Gere László: Késő középkori és kora újkori fémleletek az ozorai várkastélyból. Bp. 2003. (Az ozorai várkastély monográfiái I. Opuscula Hun- garica IV.) Koppány Tibor: Filippo Scolari ozorai vára. Műemlékvédelem 23 (1979) 3. sz. 193-203. Feld István - Gere László - Kovács Imre - Vízi Márta 86
