K. Németh András (szerk.): A hónap műtárgya. Időszaki kiállítások a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban 2008-2016 - A Wosinsky Mór Múzeum Kiállításai 4. (Szekszárd, 2017)
2015. július - Székely férfi rövid bunda (Balázs Kovács Sándor)
A HÓNAP MŰTÁRGYA JÚLIUS Székely férfi rövid bunda Néprajzi gyűjtemény, leltári szám: 73.33.2. Méret: eleje hossza: 73 cm, ujja hossza: 68 cm Gyűjtés helye: Zomba A bukovinai székely népviselet kiemelkedően díszes darabja volta bunda, úgy a férfi, mint a női viseletben.Télen szívesen viselték a három bunda valamelyikét (hosszú, egész bunda, rövid bunda és a mejjes bunda). A bukovinai székely férfiak rövid bundája, a mintyán nyakán, elején, ujjain görény- vagy rókabőrből készült díszítés, azaz görény fut végig. A többi részén prém. A bunda beirházott vállán csipkés bádzsákot találunk, melyet egy tulipánvirág, két szegletes kerekrózsa, bongok és madárlábacskák szegélyeznek. Az ujjakon szerény madárlábacskák vagy szilvamagok a díszek. A bunda hátsó részét - hasonlóan az egész és a mejjes bundához - keresztvarrással, vízfolyásvarrással, szegletes kerekrózsával, fél madárlábakkal és két-két sarlóval ékesítették. Bukovinai székely viseleti darab. Hadikfalván készült 1930 körül, Kókai István nevű szűcs készítette. A hazatelepítés után már nem nagyon viselték, mert itt nem volt divat, és kinevették őket érte. Megvásárlásáig a szobában, a sublótban tartották. Hosszú, barna szőrű birka bőréből készült, a szőrt megnyírták. Bőrrátétes, elején majdnem végig és vállán dúsan hímzett. Ujján és nyakánál finomabb prémmel (talán mókusprémmel) szegve, ez kopottas. Néhány helyen hullik a szőre. A szűcsmunkát, a gyapjas juhbőr kikészítését és feldolgozását el kell különíteni a tímár- és vargamunkától: a szőrtelen bőr kikészítésétől. A bőrmunka nem minden eljárása alkalmazható a szőrös bőr esetében, pl. nem használható a növényi cserzés. A drága prémekkel foglalkozó szűcsök a legrangosabb mesterek közé tartoztak. A 18. század végére, a 19. század elejére elvált egymástól a szűcsmesterség két ága: a juhbőrt feldolgozó magyar szűcsök, illetve a nemes prémet felhasználó, főleg béleléssel foglalkozó német szűcsök munkája. A szűcsmesterség „egész mesterség", a nyersanyag kikészítésétől a kiszabásig, megvarrásig minden egy műhelyben, egy mester keze alatt történt. A tulajdonképpeni munkahely a lakószoba, ahol azonban már a megmunkált, kikészített bőrök szabása és varrása történt. Balázs Kovács Sándor A kiterített bunda 84
