K. Németh András (szerk.): A hónap műtárgya. Időszaki kiállítások a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban 2008-2016 - A Wosinsky Mór Múzeum Kiállításai 4. (Szekszárd, 2017)
2014. június - A sárközi bíborvég (Balázs Kovács Sándor)
A HÓNAP MŰTÁRGYA JÚNIUS A sárközi bíborvég Néprajzi gyűjtemény 37.202.22. Bíborvég. Fehér kendervászonra hímzett színes, geometrikus virágsor piros, kék, sárga, zöld színekből, fekete kontúrozással, az alapanyagból készített rojtozással. Hosszúság: 37 cm, szélesség: 7 cm. 37.197.2. Bíborvég. Teljesen összefüggő, mintás ezüst- szál-szövésdarab. Szőlőlevelek és fürtök a folyókán. Három oldalról rojtozott. Hosszúság: 35 cm, szélesség: 6 cm. 37.202.10. Bíborvég. Fehér vászonra színes (piros, kék, zöld) gyapjúszállal és kevés ezüstszállal hímzett vaskos minták. Aranypántlika keretben és kék keretben aranycsipke szegéllyel. Hosszúság: 43 cm, szélesség: 11 cm. 37.202.4. Bíborvég. Fehér vászonalapon hímzett, vaskos, színes virágminták. Piros virág ezüstszál és barnával kontúrozva, kék és zöld levelekkel, ezüsttel kontúrozva, aranyszalag kerettel. Hosszúság: 41 cm, szélesség: 9 cm. Bíborvég. Fehér vászonra arany és barna szálból hímzett mértanias minta. Hosszúság: 42 cm, szélesség: 9 cm. Használat/gyűjtés helye: Sárköz A vászonhímzés asszonyi, egyben házimunka, mely sok tekintetben eltér a mesteremberek tevékenységétől. A mintakincset nemegyszer családi titokként kezelték. A vászonhímzéseket ki-ki magának vagy családjának varrta, s házát olyan darabokkal díszítette, amilyeneket éppen sikerült készítenie. A sárközi hímzésről írta Undi Mária kutató, hogy „a magyar népi hímzés arisztokratája". A sárközi hímzések főként a női viselethez kötődtek. A viseletben három egymástól teljesen eltérő stílusú hímzés is helyet kapott egy időben úgy, hogy azok az összhangot nem bontották meg. A legváltozatosabb és legnagyobb számú emlékanyaga a főkötőknek van. A legkorábbi példányai fekete muszlinon vagy lágy köpper- kötésű selyemszöveten készültek, vastagabb és vékonyabb fehér fonallal hímezve. A korai darabokat tégla alakúra szabott és hajtogatással formált anyagra dolgozták (szabott főkötő), a 19. század végi és 20. század eleji főkötőket parittya alakúra varrták (parity- tya főkötő), rendszerint fekete klottból. Valamennyi hímzőrámán készült. Mintakincse és öltésformái igen változatosak. Készítőik a specialista hímzőasszonyok, akik így bizonyos mértékig irányítóik voltak a főkötőkön alkalmazott divatváltozásoknak. A női fejviselet másik jellegzetes darabja a bíbor nevű kendő, mellyel a menyecske a fejét betakarta, lefogva vele a főkötőt. A bíbor vagy bujavászon tulajdonképpen az alapanyag megjelölése, egyben a kendőé is, melynek végeit színes selyemmel kihímezték. A hosszúkás hímzéscsíkokat arany szalaggal vagy csipkével keretezték és arany rojtokkal zárták le. A hímzés a felületet szövéssze- rűen teljesen beborítja, a mértanias motívumok vörös, kék, zöld, sárga, fekete színűek. A bíborvégek hímzései több, egymástól lényegesen különböző mintakincset képviselnek. Van köztük szabadrajzú, virágfélékből formált, de mértaniassá merevített, tömött csíkban szerkesztett minta is. A motívumokat, egy-egy virágelemet arányos távolságban helyeztek el sorban, a közöket pedig ennél kisebb aszimmetrikus alakzatokkal töltötték ki. Tagolást visz a mintába a mindig sötét kontúrozás. Válogatott laposöltéssel, keresztöltéssel, a kontúrokat gépöltéssel varrták igen gondosan, a bíborvég színe-visszája szinte egyforma. Vannak aranyszállal és fekete selyemmel, laposöltéssel és csomókötéssel hímzett, egyszerű zegzugvonalas bíborvégek, a zegzugvonal közeit váltogatott irányú laposöltésekkel töltötték ki, és aranyszalaggal vagy aranycsipkével keretezték. A színes hímzésű bíborvégek mintacsíkját gyakran sötét és világos selyem kockasorokkal keretezték körül. Balázs Kovács Sándor Sárközi bábu kiállításon 58
