K. Németh András (szerk.): A hónap műtárgya. Időszaki kiállítások a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban 2008-2016 - A Wosinsky Mór Múzeum Kiállításai 4. (Szekszárd, 2017)

2013. október - Kanászkürt (Balázs Kovács Sándor)

A HÓNAP MŰTÁRGYA OKTÓBER Kanászkürt Régi múzeumi anyag, valószínűleg Wosinsky Mór gyűjtése, leltári szám: 34.4.28. Méret: hosszúság: 40 cm, szélesség: 5,5 cm Használat helye: Báta, 19. század vége Ökörszarvból, ráöntött ónfúvókával, gazdag virág- és fi­gurális karcolt dísszel, piros, zöld, kék, sárga, fekete spa­nyolozással készült tárgy. Csiszár József bátai kanász ké­szítette. A spanyolozás a dunántúli pásztorok jellegzetes díszítő technikája. A fából és szaruból készült tárgyakon egyformán alkalmazták. A díszítmény rajzát bevésték, majd a vésett vonalakba megmelegített késsel, kanál­nyéllel különböző színű spanyolviaszt olvasztottak. A 19. század elején ezzel az eljárással még geometrikus vagy geometrizáló díszítések is készültek, de később már az emberábrázolás és a virágdíszítmény vált általánossá, a mértanias elemek pedig a szélekre szorultak, csak alá­rendelt szerepet kapva. Az emberábrázolás központjá­ban természetesen maga a pásztor áll, foglalkozásának szerszámával, viseletében erősen stilizált átírásban. Gya­kori szereplő a huszár is. Nemcsak egyfajta kompozíciós rend, hanem bizonyos ikonográfiái rendszer is kialakult a tárgyakon. A kompozíció középpontját természete­sen mindig az egy vagy két figura foglalja el. A részletek megoldása a legegyszerűbb eszközökkel történik, szűk­szavúan, de egyértelműen fogalmazott minden egyes alkotás. Még a mozgás érzékeltetése is visszafogottan jelentkezik. A kanászkürt ábrázolásai három mezőben ta­lálhatók: két huszár kivont karddal; lángot fúvó, tizenkét fejű sárkánnyal küzdő huszár; kanász disznókkal; vereke­dő zsandárok; baltás ember; kétfejű sas. A szabad része­ket virágdísz tölti ki, közte madarak vannak. Jelzete: Cs. J. Balázs Kovács Sándor A kanászkürt egy részlete, kiterített rajzon 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom