K. Németh András (szerk.): A hónap műtárgya. Időszaki kiállítások a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban 2008-2016 - A Wosinsky Mór Múzeum Kiállításai 4. (Szekszárd, 2017)
2015. március - Faragott szék (Gaál Zsuzsanna)
A HÓNAP MŰTÁRGYA MÁRCIUS Faragott szék Újkortörténeti tárgyi gyűjtemény, leltári szám: 77.58.1. Méret: magasság: 94 cm, szélesség: 39 cm Anyag: juharfa Juharfából faragott támlás szék, amelynek hátlapját pajzsszerűen alakították ki. A támla közepén koronás címer, körülötte négy történelmi személy mellképe látható: Kossuth Lajos, Batthyány Lajos, Perczel Mór és Bem József. Az ülőlap alján bekarcolt szöveg: 7 918. II. 14. Kaposvár K. B. Szigetvár. A tárgyat a leltárkönyv régi anyagként tartja számon, a faragó személye ismeretlen. A szék aljára karcolt dátum egyértelműen jelzi, hogy a műtárgy az I. világháború idején készült, amikor a nemzeti érzések felerősödtek, aminek köszönhetően előtérbe kerültek a szabadságharc-, illetve a Kossuth-kultusz elemei is. A szabadságharc emblematikus alakjai közül a központi szerep kétségkívül Kossuth Lajosé. Emléke a néphagyományban korszakokat átívelően továbbélt. Kultusza már a szabadságharc idején kialakult, nem véletlenül, hiszen létrejöttéhez Kossuth maga is tevőlegesen hozzájárult. A szabadságharc bukását követően a dicső katonát, a nemesi kiváltságok eltörlőjét, a jobbágyfelszabadítót éltető kultusz még tovább erősödött, amikor tüntetésszámba menően divatba jött a Kossuth-szakáll és -kalap viselése. Halála és temetése újabb lökést adott a hagyománynak. A 19. század végén Kossuth-szobrok sokaságának felállítását kezdeményezték, és nemegyszer a legkisebb településekre is jutott Kossuth nevét viselő utca. A kultusz erejét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a centenáriumi gyűjtés 1600 adatközlést talált a személyére vonatkozóan. Népdalok, mondák sokasága őrzi nevét és a tárgyalkotó művészet darabjain is megjelenik alakja. így a most kiállított széken, de ismerünk Kossuthot ábrázoló mézeskalács ütőfát és festett tányérokat is. A nép iránta érzett szeretetének nyelvi megjelenése a Kossuth apánk kifejezés. Tábornokát, Bem Józsefet is megkülönböztetett szeretet övezte, hiszen nevét Bem apóként őrizte meg az emlékezet. A mellképe a szék támláján jól felismerhető, mivel a faragómester nem honvéd-, hanem török katonatiszti egyenruhában ábrázolta alakját. Mint ismeretes, Bem József a szabadságharc bukását követően Törökországba emigrált. Megakadályozandó Oroszországnak történő kiadatását, áttért az iszlám hitre, belépett a török hadseregbe, abban a reményben, hogy egy török-orosz háborúban Oroszország ellen harcolhat. A szabadságharc emlékezetét felelevenítő faragómester még két alakot ábrázolt a szék támláján. A mártírhalált halt miniszterelnököt, Batthyány Lajost Kossuth bal oldalán, jobbján pedig Perczel Mórt, az ozorai diadal bonyhádi származású tábornokát. Felhasznált irodalom Magyar Néprajzi Lexikon III. Főszerk. Ortutay Gyula. Bp. 1980. Gerő András: Képzelt történelem. Fejezetek a magyar szimbolikus politika XIX-XX. századi történetéből. Bp. 2004. Gaál Zsuzsanna 7b
