K. Németh András (szerk.): A hónap műtárgya. Időszaki kiállítások a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban 2008-2016 - A Wosinsky Mór Múzeum Kiállításai 4. (Szekszárd, 2017)
2014. május - Wosinsky Mór: Az őskor mészbetétes díszű agyagművessége (dedikált példány) (Hucker Veronika)
A HÓNAP MŰTÁRGYA MÁJUS Wosinsky Mór Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége (dedikált példány) Könyvtári gyűjtemény, leltári szám: K-13/4383, raktári jelzet: 930 VJ96 Méret: 16x23 cm A mű adatai Cím: Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége. Székfoglaló értekezés Wosinsky Mór I. tagtól. Olvastatott a Magyar Tudományos Akadémia II. oszt. 1903. deczember 7-én tartott ülésén Kiadás helye, ideje: Budapest, 1904 Kiadó, nyomda: Magyar Tudományos Akadémia, Athenaeum Rt. könyvnyomdája Oldalak száma: 166 p., CL tábla Típus: nyomtatott könyvlapok, a címlapon Wosinsky Mór kézírásával, a borító belső oldalán Einczinger Szabolcs Ferenc ex librisével, Buzárovits Gusztáv esztergomi könyvkötő vászon-újrakötésével A mű tartalmi leírása Intézményünk első igazgatója és névadója, a Tolna megye több településén is szolgáló apátplébános, Wosinsky Mór (1854-1907) egyházi és irodalmi tevékenysége mellett az 1880-as években, Lengyel plébánosaként kezdett el régészeti kutatással is foglalkozni. Ekkor fedezte fel a hétezer éves neolit kori Lengyel-kultúra első maradványait. 1902-ben Wosinsky több külföldi akadémiai tagságot követően a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, székfoglalóját 1903. december 7-én tartotta Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége címmel. E monografikus elemzésben az író ezen jellegzetes fazekasmunkák bemutatására és rendszerezésére vállalkozott. A kötet a bevezetésen kívül három nagyobb tartalmi egységre, illetve képmellékletre tagolható. A bevezetésben Wosinsky általános képet ad az ősi agyagmű- vesség és a mészbetétes díszítés technikájáról, a kőkori edények osztályozási rendszeréről. A mészbetétes díszítés lényege, hogy a még égetetlen edény puha felületére karcolt motívumokat kiégetés után fehér mésszel töltötték ki. fgy az alap fekete vagy ritkábban vörös alapszínéből az agyagba vájt minták szembetűnőbbek lettek. Külön foglalkozik a mészbetétes edények rendeltetésével, miszerint ezek az edények valószínűleg nem mindennapi használatra készültek, hanem a halottak földi maradványainak megőrzésére. A mű első nagy része a Magyarországon gyűjtött leletek összehasonlításával meghatározza a technika különböző korszakait és térbeli elterjedésének irányát. A második nagy rész a külföldi mészbetétes díszítésű agyagmű- vességet, a további európai lelőhelyeken feltárt edényeket mutatja be. Az utolsó fejezet a végkövetkeztetéseken kívül számos fontos kérdést vet fel, többek között, hogy közös eredetre vezethető-e vissza a mészbetétes díszítésű technika, mely módjai és irányai vannak e díszítés elterjedésének, illetve, hogy mi okozhatta a mészbetétes díszítés megszűnését. A kiadványhoz tartozó bőséges táblamelléklet (150 db) a korban ismert összes mészbetétes kerámiát bemutatja rajzok és fotók segítségével. Könyvészeti érdekességek A kötet két okból is érdekes, két Tolna megyei kötődés is figyelemre méltóvá teszi. Az egyik a borító belső oldalán található ex libris, melyen Einczinger Szabolcs Ferenc neve olvasható, jelezvén, hogy a kötet az ő hagyatékából származik. Valószínűleg ő kötette be újra a könyvet Buzárovits Gusztáv esztergomi könyvnyomdájában (a kötet hátlapján található a pecsétnyom). Az ex libris képén egy meztelen fiú fekszik a földön és egy korsóból iszik. A korsón három sötét színű címer található. A fiú mögött áll egy másik fiú köpenyben, kezében ecset és festékkeverő tábla. Einczinger Ferenc (1879-1950) az Esztergomi Takarékpénztár főWosinsky Mór 1903 körül (WMMM Archív fotó gyűjtemény, Itsz.: 84.87.10.) 56
