K. Németh András (szerk.): A hónap műtárgya. Időszaki kiállítások a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban 2008-2016 - A Wosinsky Mór Múzeum Kiállításai 4. (Szekszárd, 2017)
2013. április - Középkori padlótégla a Tamási család címerével (K. Németh András)
A HÓNAP MŰTÁRGYA ÁPRILIS Középkori padlótégla a Tamási család címerével Régészeti gyűjtemény, leltári szám: 60.274.1. Méret: 20x20,5x4,5-5 cm Lelőhely: Tamási-R. k. templom A 18. században épült tamási római katolikus templom belsejében 1958-ban javítási munkálatok során a padozat alól négyzet alakú padlótégla került elő, amelyet Papp István esperes-plébános átadott Mészáros Gyula szekszárdi múzeum-igazgatónak. A vörös színűre égett, agyagból készült tégla egyik oldalán egyszerű, bemélye- dő címer látható. A pajzs alakú címeren hat függőleges, a tégla felületébe mélyedő sávot - címertani nevén cölöpöt - fedezhetünk fel, közülük három-három azonos mélységű. Ezzel a megoldással azt kívánták érzékeltetni, hogy a tégla mintájául szolgáló címeren a cölöpök kétféle színűek voltak. A címerképben nem nehéz felfedezni a Héder nemzetség címerét, amely vörös pajzsban három ezüstszínű cölöpöt ábrázolt. A krónikák szerint a Héder nemzetség ősei, Hedrik és Volfer Géza fejedelem idején jöttek Magyarországra, valójában azonban II. Géza király idején érkeztek. Ebből a nemzetségből számos, a középkori Magyarországon jelentős szerepet betöltő család ágazott le (pl. szekcsői Herczegek, Héderváriak), Tamásiban közülük azonban egyedül a Tamási család volt birtokos. A címert számos középkori pecsétről ismerjük, meglepő azonban, hogy ábrázolása padlótéglán is felbukkan. A Tamási család ősei 1339-ben csere útján szerezték meg Tamásit, és a família 1444-ben bekövetkezett kihalásáig birtokolták. A templom kegyurai, Tamási László királyi ajtónállómester és testvére, Henrik 1432-ben és 1433-ban is búcsút kértek a pápától a Szent István király tiszteletére szentelt tamási plébániatemplom részére. Egy 1447-ben kelt oklevélből az is kiderül, hogy a Tamási család tagjai a plébániatemplomhoz épített, Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolnába temetkeztek. A kegyúri család címerével díszített padlótégla a középkori plébániaegyház vagy a hozzá csatlakozó sírkápolna padlózatát díszíthette. A késő középkorban a templomokat nem ritkán burkolták padlótéglákkal, kolostorokban vagy jelentősebb épületekben pedig díszített padlótéglákat is használhattak, amelyek pl. geometrikus mintákat vagy mitológiai ábrázolásokat jelenítettek meg. Címerek a középkorban főként épületeken vagy ötvösművészeti tárgyakon bukkannak fel, padlótéglákon azonban ritkán alkalmazták őket. A tamási padlótégla nemcsak ezért érdekes, de azért is, mert - bár a templomban szakszerű kutatás még nem folyt - régészeti bizonyítékul szolgál az írott forrásokhoz. Felhasznált irodalom Csorna József: Magyar nemzetségi czímerek. Bp. 1904. K. Németh András:Tamási és határa a középkorban. ImTanulmányokTa- mási történetéből. Őskor, római kor, középkor, törökkor. Szerk.Torma István.Tamási 2015,97-184. Könnyű László: 105 év Tamásiban. ATamásy grófok története képekkel 1339-1444. Saint Louis 1980. Papp István: ATamási járás évszázadai. Sajtó alá rendezte és a bevezetőt írta Torma István. Tamási 2000. K. Németh András kelet A tamási r. k. templom alaprajza, a padlótégla lelőhelyének feltüntetésével (Forrás: Könnyű 1980,113.) 30
