Levelek a frontról 1914-1918 - A Wosinsky Mór Megyei Múzeum kiállításai 2. (Szekszárd, 2015)
Értelmiségiek a háborúban
LU LU LU RTELMISEGI A HÁBORÚBAN KOLESDIZAVAROS-CSALAD A kölesdi Zavaros-család a magyar vidéki értelmiség I. világháborús áldozatvállalását méltán szimbolizálja. A négy gyermekes család minden tagja kivette részét a háborúból. Nyaralójukban kisegítő hadikórházat rendeztek be, melyet az orvos apa irányított, a sérült katonák ápolásában, segélygyűjtésben, katonai meleg ruhák készítésében a nők vettek részt, a két idősebb fiú az érettségit követően azonnal önkéntesként, Ilona férje hivatásos katonaként harcolt a fronton. A család már a 19. században fontos szerepet töltött be Tolna megye történetében. Zavaros János uradalmi jószág- igazgató és Reicher Katalin házasságából Pakson született János fiuk (1832-1912) a pécsi líceumban tanult, majd jogászdiplomája megszerzése után Torna vármegyében köz- megelégedésre jegyzőként tevékenykedett. Paks jegyzői állását 1875-ben pályázta meg, melyhez magyar és német nyelven jegyző-szigorlati vizsgát tett le Tolna vármegye szakbizottsága előtt. Később paksi főjegyzőnek nevezték ki. Ádler Franciskával kötött házasságából két gyermek, Irma és Gyula született. Gyula tanulmányairól keveset tudunk, orvosi diplomát valószínűleg Budapesten szerzett, majd Pakson kezdett praktizálni. Györki Lajos (1830-1900) a pesti egyetemen szerzett orvosi diplomát, ahol jó kapcsolatba került tanárával, Ha- uszmann Ferenc nagyhírű tudós professzorral. Gyakorlatot szerezni, ismereteit kibővíteni Bécsbe utazott. Hazatérése után dr. Hauszmann jó nevű családokhoz ajánlotta be, többek között a Vizsolyi-családhoz Alsópélre. Az 1870-ben megszervezett kölesdi körorvosi állást elnyerve feleségül vette professzora 20 évvel fiatalabb lányát, Máriát. Két gyermekük született, fiuk 21 évesen, egyetemistaként meghalt 1891-ben, lányuk Zavaros Gyulához (1861-1920) ment nőül. Ifj. Zavaros János paksi főjegyző és Györki Lajos orvos régről ismerték egymást, az orvos Kölesdre költözése után szoros baráti kapcsolatot tartottak fenn, melyet a fiatalok házassága családi kötelékké változtatott. Az idősödő Györki Lajos körorvosi praxisát átengedte vőjének. 1900-ban bekövetkezett halála után özvegye a fiatalokhoz költözött. Zavaros Gyula és felesége 1901-ben Györki Lajosnétól 11400 korona kölcsönt vett fel eltartása fejében, melyet a kölesdi nyaraló és csónakház építésére, a ház felújítására fordítottak. Az Ilona-kút ünnepélyes megnyitására 1901-ben került sor. A Zavaros Panziót fényképeink tanúsága szerint sok ismerős, nyaralni vágyó kereste fel, mely valószínűleg 1914-ig, a nagymama haláláig működött. Zavaros Gyula és Györki Mária (1872-1950) házasságából négy gyermek született. Zavaros Ilona (1897-1981) Budapesten, a IX. kerületi Szent Margit Intézetben tanult. A háború alatt ismerkedett meg Kellényi Elemér (1882-1931) katonatiszttel, akivel 1917 végén házasságot kötött. Elemért sebesülése után talán Kölesden ápolták, ami azonban nem derül ki az iratokból és a levelekből. Kellényi Elemér a Budapesti Kadétiskolában tanult, 1914-ben tényleges főhadnagyként vonult be frontszolgálatra a 65. gyalogezredhez. Az orosz harctéren először segédtiszt, majd százados. Október 22- én lövés érte a karját, gyógyulására hat hét betegszabadságot kapott. 1915-ben a román fronton század- és zászlóaljparancsnok, márciusban kézitusában több fogát elvesztette. 1916-ban Szerbiában, Montenegróban, Albániában mint a XVI. hadtestparancsnokság 2. sz. mérnöki osztagának parancsnoka harcolt. 1916 júliusától a háború végéig kiegészítő tiszt Székesfehérváron. Kétszeres tulajdonosa volt a kardokkal ékesített ezüst Signum Laudisnak, a kardokkal ékesített bronz Signum Laudisnak, a sebesülési éremnek (két sávval) és a Károly-csapatkeresztnek. A háború kitörése után néhány nappal az országos Vöröskereszt Egylet a sebesültek ellátására elsősorban pénzadományok gyűjtésére szólította fel a lakosságot. Zavaros Ilona és édesanyja hazafias kötelességének érezte, hogy lehetőségeihez mérten segítse a katonák, sebesültek, rokkantak mindennapjait. Adományokat gyűjtöttek, meleg holmit készítettek, hadiérmek eladására, a Nemzet Háza rokkant-otthon javára Auguszta-naptár megrendelését gyűjtötték össze. 1914. augusztus 6-án a Tolnavármegye és a Közérdek c. újság ágyakat, egyéb felszerelést is kért ideiglenes kór26
