Salamon Ágnes: Népvándorlás kori temetők Szekszárd-Palánkon (A szekszárdi Balogh Ádám Múzeum füzetei 9. 1968)

gyöngysor borostyán, egyszínű üveg, pettyes- és hullámvonalakkal díszített gyöngyökből állt. Érdekes megemlíteni, hogy egy ugyanilyen fibulát találtunk a 100 sz. avar női sírban; ahol más, töredékes rómaikori tárgyakkal együtt az eltemetett tarsolyában volt. Valószínűleg emlékként, kabalaként őrizte ezeket (5. ábra). A temetkezés módja, a koponyatorzítás szokása, valamint az eltemetettek viseletéből fennmaradt tárgyak azt mutatják, hogy az V. század első felében, egy keletről jött népcsoport temetkezett Szekszárd-Palánkon.

5 III. Az avar temető a Sió árteréből kiemelkedő löszhát nagy részét elfoglalta. Az ásatási terület déli és délkeleti oldalán már nincs feltáratlan sír, de északon még nem, értük el a temető szélét. Mivel az utolsó ásatási területünktől kb. 80—100 méterre lévő gazdasági épületek alapozásakor is kerültek elő avar sírleletek, a temető ebben az irányban folytatódik. így számításunk szerint, az eddig feltárt 253 síron kívül kb. ugyanennyi vár még feltárásra. Ha ehhez a korábbi útépítéskor! és a leletmentési munkák megkezdéséig elpusztult sírokat is hozzászámítjuk, a Szekszárd-Palánkéi temetőt a legnagyobb avar temetők közé kell sorolnunk. A sírgödrök minjtegy kétharmad része ÉNy—DK-i tájolású. A temető déli végébenl egy Ny—K-i tájolású korai csoport van: ez a temető legrégibb része. Legfiatalabbak az ÉÉNy—DDK-i irányítású sírok, amelyek a temető északi oldalán fordulnak elő.

6 A sírgödrök formája hossznégyszögalakú, lekerekített sarkú. A gyermek- és női sírok lábfelőli vége gyakran elkeskenyedik. Koporsó nyomot csak egy sírban találtunk. Több esietbeni lépcsőzetesen mélyített sírgödröt figyelhettünk meg: ezek voltak a temető legmélyebb sírjai. Feltehető, hogy gazdagon eltemetett személyt rejthettek; sajnos kivétel nélkül ki voltak rabolva. Előfordultak szabályosan megásott, üres sírgödrök: jelképes sírok. Ezeket a távolban meghaltak számára készítették. A temető 184 sz. sírjában anyát és kisgyermekét együtt temették el; a 188 sz. sírban a csontváz mellett még egy koponyát találtunk. Két esetben, egy-egy kerek sírgödörben csupán koponyát temettek el. Szekszárd-Palánkon, az avar temetőkben szokásos lótemetkezést is megtaláljuk.

7 A 27, külön sírgödörben eltemetett lósír azonos tájolású a többi sírokkal. Egy „koponya" temetkezést a lósírok között is találtunk. Sajnos a temető csaknem háromnegyed része bolygatott volt. A sírrablás jól megfigyelhető nyomai szerint a rablók a földfeletti síremlék alapján ismerhették a sírok helyét és fekvését. Rendszerint, a koponya környékére ástak rá, olyan ügyesen, hogy gyakran épen maradtak meg az eredeti sírgödör szélei. A fosztogatók a női sírok ékszereit és a férfi sírokból az ővvereteket vitték magukkal. A koponya mellett elhelyezett agyagedényt minden esetben a helyén hagyták. Arra a kérdésre, hogy az avar koron belül mikor használták a SzekszárdPalánk-i temetőt, a megfigyelt temetkezési rítuson kívül a viselet fennmaradt tárgyai is felvilágosítást adnak. A sírok tájolásához hasonlóan itt is három csoport figyelhető meg. A Ny—K-i tájolású női sírokban gyakori a nagygömbös ezüst fülbevaló.

8 Az egyik ilyen sírnak — 95. sz. — egyéb mellékletei: vaskés, vas karkötő, bronz 4