Mészáros Gyula: A szekszárdi múzeum hetven éve 1895-1965 (A szekszárdi Balogh Ádám Múzeum füzetei 5. 1966)

Wosinsky Mór kortársai, munkatársai közül Haugh Béla múzeumor megírta a múzeumalapító életrajzát megjelent 1908-ban), a múzeum történetét és Kalauz-át. Kovách Aladár múzeumor, majd igazgató többször írt néprajzi tárgyú cikket a Néprajzi Értesítő és az Ethnográfia 1903., 1905., 1907. és_1912. évi számaiban, főleg a Tolna megyei Sárköz népe életének témaköréből. PL: Adalékok a tolnamegyei Sárköz régi halászatához. A tolnamegyeí Sárköz népviselete., Kezdetleges épületek Tolna vármegyében., A lókultusz maradványa a tolnamegyei Sárközben, stb.). Ács (Auerbach) Lipót 1868. augusztus 7-én született Abaúj -Tolna megyében, Vizsoly helységben. 1888-ban az abaúj—csányi népiskolában tanító. 1893-ban nyert középiskolai rajztanári oklevelet. 1896-tól 1912-ig a szekszárdi gimnázium rajztanára. A „Tolnavármegyei Múzeum"-hoz 1893ban került, mint az iparművészeti és képzőművészeti osztály őre. 1912ben a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályához rendelték fel szolgálattételre. 1901-ben Szekszárdon átvette Steig Flórián fazekasműhelyének irányítását. Az ornamentikába a területtől idegen motívumokat és technikát is kevert (pl. sgraffito). 1903-ban Öcsényben háziipari munkatelepet létesített, mely 1939-ig működött. Festészettel és ötvösművességgel is foglalkozott. Meghalt 1945. július 12-én. Irodalmi működése: Számos, főleg népművészeti vonatkozású cikket írt különböző folyóiratokban. így: Sárközi hímzések (Népr. Ért. 1910.) Tolnamegyei kanászkürt (Népr. Ért. 1910.). Boros Nepomuk János (Művészet 1912.). Kegyes József (Művészet 1912.). Sárközi szokások (Vasárnapi Üjság 1911.). Népművészeti gyűjtés (1928.). Die Volkskunst im Dienste der Volks-Schule (Neue Bahnen 1916.). stb. A múzeumigazgatói tisztet Wosinsky halála után hamarosan Kovách Aladár múzeumor tölti be. Múzeumi szolgálatba 1901-ben lép, de ezzel párhuzamosan levéltári munkakört is vállal. 1900-ban allevéltárnokká, 1913-ban tiszteletbeli vármegyei főlevéltárnokká nevezi ki Tolna vármegye főispánja. A múzeum élén 1930. május 7-ig Kovách Aladárt találjuk, tehát tisztét haláláig betöltötte. Elhunytával a múzeum igazgatását átmenetileg dr. Hadnagy Albert főlevéltárnok (

ma a Szekszárdi Állami Levéltár igazgatója) vette át. 1933-ban dr. Csalogovics József régészt a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelősége megbízta a Tolnavármegyei Múzeum szakanyagának beleltározásával. Dr. Csalogovics a múzeum Wosinsky-féle leltári nyilvántartásából egy leltári füzetet (kőkor) és néhány leíró kartont talált meg (dr. Cs. J. szóbeli közlése). Az általa újonnan felfektetett egységes régészeti leltárkönyvben saját beírását 933-as évjelzéssel kezdte meg, mely egyúttal a régészeti anyag vezérszáma is lett. A leltárkönyv II. kötete a néprajzi anyagot, céhemlékeket és képgyűjteményt tartalmazza, 934-es kezdő vezérszámmal, illetve évszámmal. Dr. Csalogovics (Csalog) József 1934. április 12-től megbízást kapott a múzeum vezetésére. A kiállítások régi tárlóit, szekrényeit korszerűbb garnitúrával cserélte fel a tárlatok egyidejű újjárendezése mellett (6. kép). Ennél korábbi, nagyobb jelentőségű rendezésről csak Wosinsky idejében tudunk: 1906-ban új néprajzi állandó kiállítást létesítettek. (5. kép). 7