B. Thomas Edit: Római kori háziszentély leletek Tamásiból (A szekszárdi Balogh Ádám Múzeum füzetei 4. 1963)

üres esztergályozott bázis felső átmérője 9,75 cm, alul 12,3 cm. A szobor teljes magassága a talapzattal együtt 31,5 cm. Jupiter szobrunk hellenisztikus felfogásban készült. Hagsúlyozott izomzata, szép arca, (7. kép) erősen stilizált hajzatának gondos kidolgozása jó itáliai műhelyből való eredet mellett szólnak. Felfelé tekintő, merengő tekintete, szinte szenvedő arckifejezése, ráncolt homloka, a skopasi iskolát juttatja eszünkbe, melynek egy Zeus alkotása szolgálhatott a II. század elején készült kisbronzunk előképéül. A leletekhez egy bronz kancsó is tartozott. (8. kép) A korsó teljes magassága 19,5 cm, szájátmérője 8 cm, fenékátmérője 6,8 cm. Tojásdad teste vállnál kissé betörik, elkeskenyedő nyaka visszahajlított szájperemben végződik, A korsó öntött füle külön darabból készült. Törzse növényi szár, mely alul három levélben végződik, majd egy női maszkban, s ez alatt voluták és palmetták tapadnak az edény testéhez. A korsófül felső vége négy stilizált levéltagba megy át, melyek közül a két szélső az edény nyakához simul és csőrös madáifejekké változik. A középső levél egymásnak csavarodva a perem fölé emelkedik. Ez a korsó az alexandriai hatásra készült itáliai formák közül való, melyek az I. és II. században voltak közkedveltek. A teljesség kedvéért megjegyezzük még, hogy volt a leletben egy bronz stílus, egy végein gombos bronz pálca, vaslemez töredékek, kúpalakú bronzgombokkal, melyek valószínűleg annak a ládikának díszeit képezték, melyben az egész lelet elásásra került. összefoglalva tehát az első tamási házi szentélyre vonatkozó ismereteinket, megállapíthatjuk a következőket. A lelet az első megszállók közül való, valószínűleg magasrangú katonai, vagy a közigazgatásban szerepet nyert itáliai származású személy házi szentélyéhez tartozhatott. Valamennyi darabja az I. században készült, annak utolsó harmadában s az itáliai művészetet, vagyonnak kisugárzását tükrözik. Concordia alakjában Domitilla császárné vonásait véljük felfedezni. A tamási házi szentély leletei a római megszállás korai szakaszából valók, - hiszen e terület pacifikálása az első lépcsőjét képezte Pannónia megszállásának - és a Tamási környékén látható villanyomok épületeinek valamelyikében állhattak egykor, A második tamási lelet Athena istenasszony bronz szobrocskája 1952ben a tavaszi szántáskor került elő a község ÉNy-i szélén Bakó Sándor háza mögött a Turbók telken, ahol már a szántóföldek kezdődnek.

12 A szántóföldeket enyhe dombvonulat övezi itt. Bakóék háza mögött, attól 15 m-re Ny-i irányban, kb. 25-30 cm mélységből vetette fel az eke a szobrot. A bevetett terület felszínén mindenhol bőséges kerámia és cserépanyag hevert. A kerámia korai, finoman iszapolt szürke áru, mely késő La Tène hagyományokat őriz. A szerte heverő téglák rómaikori peremes és padozat téglák töredékei. Állítólag korábban olyan darabot is találtak, amelyen pecsét volt, ilyet azonban a helyszínen nem találtunk. 12