Mészáros Gyula: Honfoglaláskori sírlelet Nagyszokoly határából (A szekszárdi Balogh Ádám Múzeum füzetei 2. 1962)

XPISTIANA RELIGIO-nak olvasható — valamennyi nagyszokolyi érmen hiányos, vagy elmosódott. így az 1. sz. éremnél: X ... TIAN .... CIO. A szélek mentén, három helyen mind a négy érem át van lyukasztva. Más, honfoglaláskori sírleletek érmeinek példájára a nagyszokolyi, nyugateurópai eredetű ezüstpénzek is másodlagos felhasználásban: ruhadíszként kerültek sírba. Az 1. számú, sérült érem felirata a ritkábban előforduló VCVS PIVS REX

1

. Átmérő: 2,3 cm. 2. sz. törött, de hiánytalan érem: HVGO PIVS REX. Átmérő: 2,5 cm. 3. sz. törött, erősen hiányos példány: HVGO Pl.. .EX. Töredék átmérője: 2,1 cm. 4. sz. ép, de hátlapján részben elmosódott köriratú példány: HVGO PIVS II X. Átmérő: 2,4 cm. Tolna megyében még Szekszárdról, a Pétre dűlőben földmunka közben elpusztult honfoglaló magyar lovas sírból került elő a század elején öt db nyugati ezüst érem (Berengár: két db, P. Hugó: három db)

2

. Ha országos viszonylatban vizsgáljuk a Hugó-féle érmek, vagy a többi, a magyar honfoglalás körüli időben élt nyugati uralkodó érmeinek lelőhelyeit, megállapíthatjuk, hogy azok nemcsak a mai Magyarország egész területén, hanem jóval határainkon túl, a Kárpátok medencéjének legtávolabbi pontjain is szép számban fordulnak elő honfoglaló magyar sírokból.

3 Karperec: A nagyszokolyi, kiszélesedő végű nyitott lemezkarperec elég gyakori típus honfoglaláskori ékszerleleteink között. 1/1 5. Karperec. 5. Armband. Magából, Tolna megyéből még két hasonló példány ismeretes: ezek Középhídvégen kerültek elő, lovas sírból, szőlőültetés közben.

4 Egyik példányon a lekerekített végek szélei kifelé pöndörödnek. A nagyszokolyi példány igen rossz ezüstből készült. 5