Lovas Csilla szerk.: Liszt Ferenc és Szekszárd / Szekszárdi füzetek 4. (Szekszárd: WMMM, 2011)

Ferenc József királlyá koronázása alkalmával a koronázási mise komponálásával, Augusz Antal javaslatára, Liszt Ferencet bízták meg. Liszt sem a Mátyás-templomban zajló ünnepségre, sem az ünnepi fogadtatásra nem kapott meghívást. A Nemzeti Konzervatórium elnökének közbenjárására kapott egy helyet a karzaton, az orgona mellett. Sipos Antal Weimár és Szegzárd (Részlet) A Hon 1870. szeptember 20. LISZT HARMADIK LÁTOGATÁSA SZEKSZÁRDON 1870. július 31től november 16-ig tartott. Liszt Bécsből érkezett Pestre, tanítványa Francois Srevais kíséretében s onnan tovább utazott Augusz Antalhoz Szekszárdra. Beváltva régi ígéretét, hoszszabb időt szándékozott tölteni barátja vendégszerető házában, így a porosz-francia háború alatt távol tarthatta magát Németországtól, és egyik fél oldalán sem kellett állást foglalnia. Augusz szívesen csatlakozott Liszt terveihez, a „Féte de Sexardique" idejére meghívta közös barátaikat és megnyitotta házát Liszt tanítványai előtt. Ebben az időben Szekszárd valóságos zenei központ: ezek a hónapok érlelték meg Lisztben az elhatározást, hogy Budapestre kötelezze magát. Szekszárdon a nyugalmas családias környezetben zongoradarabok születtek, s egy nagyszabású nemzeti oratórium komponálására készült. Első hetei csendben teltek, déli egy óráig visszavonult kedves, parkra nyíló lakosztályába, levélírással, komponálással töltötte délelőttjeit. Augusztus közepén egymás után érkeztek a meghívott vendégek: Reményi Ede, Michalovich Ödön és Menter Sophie. Augusztus 21-én Liszt részt vett a pesti dalárünnepé-