Gaál Zsuzsanna: Szent János és Pál kápolna / Szekszárdi füzetek 3. (Szekszárd: WMMM, 2009)

Ez AZ 1778. JÚNIUS 2I-ÉN KELT, NEMET NYELVŰ OKIRAT A KÁPOLNÁRA VONAT kozó legkorábbi ismert írásos emlék, amely azonban valószínűleg nem az alapítás pillanatát rögzíti. A szöveg maga is árulkodik erről abban a részletében, amelyben az alapítók egy nagy költséggel felépített kápolnáról beszélnek, és kötelezettségvállalásuk kifejezetten az épület további fenntartásáról szól. A kápolna építésének pontos időpontját nem ismerjük, a homlokzatán levő, műemléket jelző táblán ugyan szerepel az 1760-as év, de ezt igazoló dokumentum nem maradt fenn. Csak valószínűsíthető, hogy ez az adat az 1941-ben megjelent Vendel-féle Szekszárd-monográfiából származik. NÉMET BETELEPÜLŐK HAJÓJA A DUNÁN Donauschwäbisches Zentralmuseum, Ulm Biztosabb a tudásunk arról, hogy kik voltak a kápolna építtetői. Minden bizonynyal azok a német betelepülők, akik a század eleji szórványos megjelenést követően az 1740-es évektől már nagyobb számban érkeztek Szekszárdra, számottevően hozzájárulva a megyeszékhely benépesítéséhez és etnikai arculatának kialakulásához, a legjelentősebb kisebbséggé válván a magyar többségű településen. Németek jäi 3 Jfe