Glósz József: A rendiség alkonya. Válogatott tanulmányok (Szekszárd, 2014)
A rendiség és a szatmári béke
rodalmi erők alkalmatlansága és anyagi eszközeinek elégtelensége juttatta kulcspozícióba a magyar földbirtokost, akire az elnéptelenedett vidékek újratelepítése és nagyrészt ennek finanszírozása mellett ama községi és vármegyei struktúrák kiépítése is várt, amelyek nélkül az államhatalom nem működhetett. A 17. és a 18. század fordulójának magyar földbirtokosa nem volt jobb gazda, törvényhozó, bíró vagy bürokrata, mint amilyen katonának, hadvezérnek bizonyult a felszabadító háborúban és a kuruc harcokban. Ám míg a harctéren legyőzte a hivatásos zsoldoshadsereg, a helyreállítás, a békés építőmunka területén nem kellett megmérkőznie professzionális, tehát hatékonyabb vetélytársakkal, mivel a birodalomnak nem volt ilyen civil serege. így a katonailag kudarcot valló rendek a polgári élet szféráiban vettek elégtételt; nem voltak hatékonyak, viszont pótolhatatlannak bizonyultak. Szolgálataiknak megkérték az árát, s a Habsburgok a szatmári békével fizettek. A rendiség a 18. század folyamán többnek bizonyult puszta közjogi konstrukciónál, amelynek érvényre jutása az uralkodó és a rendek közötti hatalmi játszma kimenetelétől függött. Ereje nem elsősorban jogköreiben, hanem társadalmi beágyazottságában, a lakosság kilenctized részét kitevő jobbágyság feletti hatalmában rejlett. Mária Terézia és II. József helyesen ismerte fel: a rendek hatalmának megtöréséhez, az abszolutizmus pozícióinak megerősítéséhez az államnak szét kell szakítania a földesurat és a jobbágyot ösz- szekötő szálakat. Erejükből azonban csupán e kapcsolat szabályozására futotta, a kötelékek elvágására nem. A rendiséget csak az alapjául szolgáló társadalmi struktúrával együtt lehetett felszámolni. Addig azonban kezüket ugyanaz a körülmény kötötte meg, mint a szatmári béke idején Károly császárét: a rendiségnek nem volt alternatívája. IRODALOM ÁGOSTON Gábor - OBORNI Teréz, A tizenhetedik század története. Pannonica Kiadó, 2000. Ifj. BARTA János, A tizennyolcadik század története. Pannonica Kiadó, 2000. BÁNKUTI Imre, Károlyi Sándor. In: Molnár Mátyás (szerk.) A Rákóczi-szabadságharc vitás kérdései. Tudományos emlékülés, 1976. január 29-30. Vaja-Nyíregyháza, 1976. BENDA Kálmán, A szatmári béke és az általános külpolitikai helyzet. In: Molnár Mátyás (szerk.) A Rákóczi-szabadságharc vitás kérdései. Tudományos emlékülés, 1976. január 29-30. Vaja-Nyíregyháza, 1976. 44-50. DÉNES Iván Zoltán, A „hamis realizmus” eszményítése. In: Molnár Mátyás (szerk.) A Rákóczi-szabadságharc vitás kérdései. Tudományos emlékülés, 1976. január 29-30. Vaja-Nyíregyháza, 1976. 78-86. GRÜN WALD Béla, A régi Magyarország, 1711-1825. Bp. 2001. KOSÁRY Domokos, Újjáépítés és polgárosodás, 1711-1867. Magyarok Európában III. Bp. 1990. 23
