Glósz József: A rendiség alkonya. Válogatott tanulmányok (Szekszárd, 2014)
A kúria és lakói
teltek. E kapcsolatok jelentőségére talán éppen hiánya világít rá leginkább. Az elaggott, elszigetelődött egykori alispánhoz, idős Dőry Vincéhez magányát oldandó a zombai tanító, Feniczius Mihály járt el társalogni. A hajdan büszke nagyúr számára a rangon aluli kapcsolat jelentette az egyre vékonyodó szálat, amely a külvilággal összekapcsolta.113 A család képviseletében Tolna megyébe kerülő nőtlen Bezerédj István első útjai még az ismerkedést szolgálták. 1818. októberében néhány nap alatt megfordult Kajdacson Sztankovánszkyéknál, majd hasonló korú fiúkkal Imrével, a későbbi főispánnal Miszlára látogatott Kissékhez, onnan Csibrákra utaznak a Jeszenszky famíliához. A program a szokásos: vadászat, politika. Mindkét helyre hívás, előzetes bejelentés nélkül érkeztek - úgy tűnik a kúriák minden rangbéli előtt nyitva, s mindig vendégek fogadására készen álltak. Amilyen készséges a fogadtatás, olyan nehéz volt elszabadulni a marasztaló háziaktól. Megyebeli körútját a két fiatalember Tengelicen, a Gindly családnál vadászattal zárta.114 A nemesi házaknál szervezett összejövetelek szokása a népesebb közbirtokossággal rendelkező mezővárosokban, s még inkább az ország nagyobb városaiban is dívott, noha a formák kétségtelenül szertartásosabbak voltak. Pakson Komissék a Csúzy családhoz voltak hivatalosak uzsonnára 1835-ben, Jezemiczkyné Pozsonyban éppen azért nem jár társaságba, hogy ne kelljen vendéglátóit visszahívni.115 A látogatók személye a reformkorban, s még inkább az 1850-es évek légkörében a baráti összejövetelek jelentősége fölé emelhette a találkozókat, a vármegyék atomizált világában a politikai egyeztetések, alkuk fontos színtereivé váltak. 1854 húsvétján Csengery, Kemény, Havas és Bezerédj László voltak a politikai karanténban tartott Bezerédj István vendégei.116 E birtokostársi szomszédolások, a távolabb élő rokonok huzamosabb idejű vendégeskedései egy szolid, mértéktartó vendéglátás képét nyújtják, s ezt támasztják alá a kúriák berendezési tárgyai, illetve asztali eszközei is. Bezerédj István Hidján berendezkedve 24 ezüstkanalat, 1 nagy merőkanalat, 18 pár kést és villát vásárolt, azaz maximum 18 fő meg- vendégelésére rendezkedett be. E szám nem lehetett a véletlen müve, öccse Bezerédj Pál Liszt Ferenc 1840. évi soproni fellépése alkalmával 18 fő számára adott ebédet.117 Csapó Dániel tengelici kúriájában az 1856. évi leltár szerint két terem volt alkalmas társaság fogadására. A szobánkénti nyolc-tíz szék, a kanapé, dívány zsúfoltan harminc, kényelmesen húsz fő fogadására adott lehetőséget. Bár az ezüst evőeszközök száma ennél jóval magasabb, egy készlethez maximum 24 pár kés és villa tartozott, ennél is kevesebb, összesen 16 darab volt az ebédlői székek és vele a vacsoravendégek lehetséges száma. Szállást még ennél is kevesebb, összesen 6 főnek tudott biztosítani.118 Mindez alátámasztja azt, amit a kúriák el- és berendezése során már megállapítottunk: a ház teljes felforgatása nélkül nem voltak képesek népes társaságok fogadására, estélyek, bálok, lakomák rendezésére. A szolid, szinte kispolgárias életvitelt jelzi a jómódú Sztankovánszky Imre éves borfogyasztása: 1847-ben összesen 5 akó 4 icce bor került asztalára. A napi egy liternél is kisebb mennyiség még egy mértékletes társaság szükségletét sem fedezi.119 "’TMLPTSZ III. 87/1854. 114 TML Bezerédj cs. ir. Bezerédj István levele szüleihez 1818. okt. 30. 115 TML közgy. ir. 431/1835. Bezerédj cs. ir. Bezemiczkyné levele idős Bezerédj Istvánnéhoz é.n. 116 TML Bezerédj cs. ir. Bezerédj István levele Bezerédj Pálhoz 1854. ápr. 1. 117 TML Bezerédj cs. ir. Bezerédj István levele szüleihez 1817. aug. 26. Bezerédj Pál levele Bezerédj Istvánhoz 1840. febr. 22. ""SZENTES 1991.31-35. 119 TML Sztankovánszky cs. ir. 1847. évi számadás 7. d. 121
