Gaál Zsuzsanna: Szekszárd retro. Azok a ’60-as, ’70-es évek… (A Wosinsky Mór Múzeum kiállításai I. Szekszárd, 2013)

Egy kisváros nagy művelődési háza

1970. április 2-án megnyitotta kapuit a Babits Mihály Művelődési Központ és ezzel - túlzás nélkül állíthatjuk - új korszak kezdődött Szekszárd kulturális életében. A korábban álmosnak tűnő kisváros lakói rövid időn belül bebizonyították, hogy tartalmas kínálattal érdeklődésük tartósan felkelthető a színház, a zene, a képzőművészet, az ismeretterjesztő előadások iránt, sőt az öntevékeny művészeti csoportok tagjaiként maguk is készek egy alkotói folyamat aktív részeseivé válni. Hihetetlennek tűnik, de a nyitás hónapjában összesen 40 ezer látogatót regisztráltak az intézményben, ebből 15 ezren ugyan nem a programokon vettek részt, hanem csupán kíváncsiak voltak magára az épületre. A ház belső terei valóban nagyon impozánsak, méretüknél fogva csakúgy, mint belső építészeti megoldásukat illetően: egy 660 személyt befogadó színházterem modern hangés fénytechnikával, egy panorámafilmek vetítésére is alkalmas 570 személyes mozi, illetve 350 fős, két részre osztható kamaraterem várta a látogatókat az épületben. A Babits átadását követően pezsgő színházi élet kezdődött Szekszárdon. Már az első bemutató, a Veronai szerelmesek mártíriuma című darab - az ekkor fénykorát élő Pécsi Balett vendégjátéka - óriási sikert aratott, az előadást a nagy érdeklődésre tekintettel meg kellett ismételni. A Babits műsorpolitikájának sikerét mi sem igazolja jobban, mint az, hogy induláskor a bérletesek száma még az ezret sem érte el, három év múlva viszont már meghaladta a háromezret is. A megnövekedett igényekhez igazodva már 1971-től jelentősen bővült a színházi kínálat. A közönség három bérletsorozat előadásaiból - Babits, Hegedűs, Garay - válogathatott, ezen kívül két ifjúsági bérletsorozat is indult. Emlékezetes előadások, emlékezetes alakítások sora jellemezte a Babits első színházi évadait. A teljesség igénye nélkül: a Naplemente előtt Ajtay Andorral, a Macskajáték Pásztor Erzsivel, Az ügynök halála Latinovits Zoltánnal, a Kaviár és lencse Máriáss Józseffel, az Éjjeli menedékhely Olsavszky Évával - és folytathatnánk a sort. A színházi élet meghonosítása mellett a Babits fontos szerepet vállalt az amatőr művészeti mozgalmak felkarolásában is. A Szekszárdi Néptáncegyüttes 1966-ban alakult, 1970től a Babits Művelődési Központ ad otthont az együttesnek és a szekszárdi ÁFÉSZ mellett fenntartóként is támogatta működését. Az együttesben Szabadi Mihály vezetésével folyó, kiemelkedő szakmai munkát arany minősítéssel és Kiváló Együttes címmel jutalmazták, és a siker fokmérője az is, hogy a csoport rendszeres meghívottja hazai és külföldi fesztiváloknak egyaránt. Magas művészi színvonalon működtek más csoportok is. A Pedagógus Kórus, a jazz- és fúvószenekar, a bábosok nemzetközi mezőnyben versenyeztek, de a fotósok és filmesek is jelentős sikereket könyvelhettek el. A Szinkron együttes a fiatalok körében vált nagyon népszerűvé. A klubélet is sok látogatót vonzott a házba: a Fiatal Utazók Klubja háromszoros Kiváló Klub, de eredményesen működött a várostörténeti, a rejtvényfejtő és a nyugdíjas klub is. Népművészeti vetélkedő a Soós Sándor Művelődési Házban (1968) 30