Miklós Zsuzsa - Vizi Márta: Ete. Egy elpusztult középkori mezőváros Tolna megyében (Szekszárd, 2013)

I. Téglalap alakú hajó, feltehetőleg négyszög alaprajzú, esetleg félkörös apszissal.

15 Padlószintet, bejáratra utaló nyomokat nem találtunk. A templombelső hossza ekkor 12,7 m lehetett. II. A templomot Ny-i irányban bővítették. Ezt a lakosság számának növekedése szokta indokolni. A bővítés minden bizonnyal karzat létesítésével is járt és esetlegesen torony is megjelent a karzat felett. A belső hossz ekkor 17,2 m volt. III. Az apszis E-i oldalán téglalap alaprajzú sekrestye készült. IV A templom a korábbi szentély elbontása után csarnoktemplommá alakult az új, a nyolcszög három oldalával záruló szentéllyel. A szentély külső oldalán 5 támpillért találtunk. A templom É-i oldalán az előző fázis sekrestyéje keleti falának meghagyásával trapéz alakú sekrestyét építettek ÉK-i és ÉNy-i sarkain támpillérrel G,a" fázis). Ezt a sekrestyét azonban K felé, a keleti fal elbontása után bővítették G>b" fázis). V A gótikus csarnoktemplom északi oldalán lévő sekrestyét nyugati irányban a templom egész hosszában kibővítették. Úgy tűnik, hogy a korábbi sekrestye zárófalát elbontották, és így egy nyugat felé szélesedő, kb. 4 m szélességű kápolna alakult ki. A déli oldalon is készült egy kápolna. Ennek belső szélessége 2,5 m. Ajtó nyomát a csekély magasságú maradványok, és a kiszedett falak miatt nem sikerült megfigyelnünk („a" fázis). A déli oldalon sor került a kápolna keleti fala és a szentély közötti szöglet beépítésére is: itt egy trapéz alakú rész készült, amelyben két kripta volt G,b" fázis). Az É-i oldalkápolnában helyezkedett el a falazat nélküli osszárium (csontház), belseje tele volt embercsont darabokkal. A templomot A templom feltárás után körítőfal vette körül. <

L

é9' felvétel: Miklós Zsuzsa) 1

5 A talaj bolygatottsága miatt erre egyértelműen utaló nyomokat nem találtunk. A régészeti irodalom alapján mindkettő lehetséges. D