Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)

IV. Régi-új életpályák - 1. Földbirtokosok - A birtokvesztés második hulláma

az eddig is ismert megállapításnál, hogy a vállalkozói szellem nem teljesen idegen e réteg képviselőitől, nem vonva kétségbe ezzel annak a közkeletű vélekedésnek a részigazságát sem, amely a birtokos nemesség üzlettel szembeni averzióit taglalja. Frigyes és Lajos tőkés nagyüzemet teremtettek, részben maguk gazdálkodtak, részben pedig alvállalkozóknak adtak tovább birtoktesteket, sőt egyes teriiletek felparcellázására is találtunk utalást.

1

9 Példájuk ezzel együtt egyedinek számít, a Dőry Frigyeséhez hasonló méretű és sikerű haszonbérleti vállalkozásban nem vettek részt más Tolna megyei birtokos családok. Nem bizonyult tartósnak például az az összefogás sem, amelyet Dőry Ödön, Dőry Gyula és báró Dőry Lajos kötött az iregi uradalom bérletére, Lajos kezdettől fogva nem vett részt a terhek viselésében, társai rövidesen kezdeményezik is bérleti viszonyának „ , , Ioa megszunteteset. A Gazdacímtár által rögzített adatok szerint a középbirtokos nemesség a tulajdonában levő földeket a századfordulón jórészt saját kezelésben tartotta, kivételt ez alól inkább csak a megyétől távoli gazdaságok jelentettek, amelyek rendszerint kisebb kiterjedésüek, a bérbevevők pedig nem ritkán a rokon családok közül kerültek ki. Példaként említhetjük Sztankovánszky János és Mária mocsoládi (Baranya) birtokát, amelyen Skublics István gazdálkodott, kiegészítve saját tulajdonrészét a bérleménnyel. Az ukki (Zala) birtokot ugyancsak bérletben műveltették, nehezen találva megbízható, pontosan fizető vállalkozót az ingatlanra.

19

9 A századfordulón felvett adatsor persze csak egy kialakult helyzetet rögzítő pillanatfelvétel, amely a korábban zajló változásokról nem sokat árul el, például azt sem, hogy a haszonbérlet nem egyszer vált a birtokeladás nyitányává különösen, ha a hátterében valamiféle válságkezelési program állt, mint például, ahogy később látni fogjuk, Csapó Vilmos esetében is történt. Ez egyébként nem új, hanem a korábbi időszakra is jellemző jelenség. A haszonbérbeadásnak ahogy már utaltunk rá - alapvetően két oka lehetséges: az egyik a rossz gazdálkodás miatti tőkebevonás szükségessége, a másik az a körülmény, hogy a centrumtól távol eső, rendszerint kisebb birtoktesteket legésszerűbben ily módon tudták megművelni. A családi iratanyagból előkerült adatok azt igazolják, hogy mindkét 1 ' TMÖL. Dőry cs. i. 8. dob. Dőry József levele anyjához, 256. pali. 19

8 TMÖL. Tsz. i. 1864. VII/ 273 19

9 TMÖL Szatnkovánszky cs. i. 2. dob. 11. pali. 72