Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)

IV. Régi-új életpályák - 2. Tisztviselők, katonák

levezényeltek. Mindebből az (is) következett, hogy a megyei hivatal vonzása nem szűnt meg teljesen az átalakulást sikeresen átvészelő, módos birtokosok számára sem. Velük szemben a megélhetésért küzdő társaik nem léphettek fel eséllyel, mint ezt egy későbbi példánkban, Dőry Viktor esetében látni fogjuk. A konkurenciával más oldalról is számolni kellett: a nemesi értelmiségi réteg szaktudást szerezve hosszú idő óta töltött be a municípiumokban statusokat, melyeket természetesen továbbra is megőrizni remélt. Új, le nem becsülhető versenytárs 1844 óta a nem nemesi származású értelmiség, amely az egykori birtokosokkal szemben a változásokat a felemelkedés lehetőségeként élte meg. Az elmúlt évek társadalomtörténeti kutatásai módosítani látszanak azt a hosszú időn át élő, közhelyszerűnek tűnő megállapítást, amely szerint a kiegyezés után a dzsentri elözönlötte a hivatalokat. Mára bizonyossá vált, hogy számarányuk kisebb, mint az korábban feltételezhető volt. Mindez nem jelenti azt, hogy ne létezett volna egy nagyon erőteljes társadalmi igény a válságba jutott középbirtokos réteg oldalán a hivatalok elnyerésére. Megítélésünk szerint statisztikai adatok nem az igény, inkább az érdekérvényesítő képesség mértékéről vallanak. A dzsentriről kialakult képet a kortársi publicisztika, s talán még erőteljesebben a témához kapcsolható nagyszámú szépirodalmi alkotás formálta."

6" Meglehet az írások egyes megállapításaikban túlzóak, értékítéletükben egyoldalúak, máskor alaptalanul általánosítóak, de az egy pillanatig sem lehet kétséges, hogy valóságban ténylegesen létező jelenségeket írnak le. Konkrét témánk szempontjából biztosan igaz az az állítás, hogy a lecsúszás elkerülése érdekében az egykori birtokos rokoni baráti kapcsolatait mozgósítva mindent megtett azért, hogy álláshoz jusson, így nem alaptalanul jött létre a társadalmi tudatban a hivatalokat elözönlő dzsentri képzete. Vizsgálatra érdemes kérdés, hogy az érdekérvényesítés milyen csatornákon, milyen módszerekkel és milyen eredménnyel folyt. Köztudott, hogy alapját az a rokoni és baráti kapcsolatokra épülő rendszer alkotta, amely erős hálóként fogta össze a körébe tartozókat. A nagy létszámú Dőry-család leszármazási tábláját vizsgálva, két jellemző vonást emelhetünk ki. Az egyik, hogy nem számított A dzsentri irodalom körébe sorolható müvek összegzését tartalmazza TARJÁNYI ESZTER tanulmánya, amelyben sürgeti, hogy a társadalomtörténethez hasonlóan az irodalomtudomány is vizsgálja felül a témával kapcsolatos korábbi nézeteit. 94