Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)

IV. Régi-új életpályák - 1. Földbirtokosok - A birtokvesztés második hulláma

haszonbérletben müveit területek valamilyen kompenzációt jelentettek e réteg számára. Pontosabban Tolnában egy családnak, a Dőryeknek, akik kiterjedt birtokok haszonbérleti jogát szerezték meg az Esterházy-hitbizományból. Az alapszerződést - ahogy korábban már utaltunk rá - 1861-ben kötötték, majd később rendszeresen megújították. A haszonbérlet kérdése több szempontból is érdekes. Értelmezésében általánosan elfogadott a nézet, hogy egyike a tőkebevonás lehetséges módozatainak, eszköz arra, hogy a leromlott, kellő jövedelmezőséggel nem rendelkező birtokot konszolidálják. Burkolt hitelfelvételnek is tekinthetjük, hiszen a fundus instructust kifizettették a bérlővel, sőt, esetenként egy-két évi bérleti díjat előre kértek. A bérbeadás, társulva a rendelkezési jogról való lemondással, a valóságban közel állt a zálogkölcsönhöz. A korszak legnagyobb hatású, ilyen jellegű vállalkozása az Esterházy-család összesen 600 000 kat. holdat kitevő birtokának egy időben történő bérbeadása volt. A lépés kiváltó oka az, hogy a birtokok terhei a Bach-korszak idején elérték, talán meg is haladták azok valóságos értékét, miközben a jövedelmezőségük rendkívül alacsony: Schulhof József főigazgató szerint holdanként még az 1 Ft 50 kr.-t sem érte el.

19

0 Összehasonlításként két adatot citálnánk: egyrészt a kialkudott haszonbér összegét, ami 3 ft 20 kr.-ra

1" rúgott, másrészt Magyary Kossá Sámuel Gyönk-Szabati birtokára vonatkozót, ahol még a harmadosztályú földek tiszta jövedelme is meghaladta a 4 ft. 30 kr-t, nem is szólva arról, hogy a legjobb 192 minőségű szántók, legelők akár 9-12 ft-ot is hoztak. A több százezer hold rekordidő, két hónap alatti történő bérbeadása támadások kereszttüzébe állította a szerződések megkötőit, nem utolsósorban azok részéről, akik nem válhattak részeseivé. Az idő igazolta, hogy a kimaradók jogosan érezték magukat veszteseknek, a haszonbérlet évtizedekig tartó, nagy nyereséget hozó vállalkozásnak bizonyult. Az Esterházy-birtokok egyik legnagyobb bérlője Schöberl Ferenc, aki egy 1848-ban alapított, részvénytársaságként működő magán földbérlő társaság élén állt, s akit Lethenyei 1867-ben a legnagyobb hatású hazai tőkés vállalkozóként említett. Nem tudjuk, hogy mi 19

0 VlNCZE, 1982. 151. p. 19

1 VINCZE, 1982. 163. p. 19

2 TMÖL PP VII/1857/106 70