Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)

III. Kiútkeresés - 1. Az átmenet évei és a válság kibontakozása

A szabadságharc bukása után nehéz helyzetbe került Bezerédj István öccse, Bezerédj Pál is, miután 1847-ben Bécs egyik külvárosában kétemeletes ingatlant vásárolt jórészt hitelre, melynek törlesztésére az 1850-es évek pénzszükös világában nem volt kellő fedezete. Az eladó sürgette a vételár megfizetését, Bezerédj azonban fizetésképtelen többek közt azért is, mivel Esterházy Kázmérral szembeni követelését maga sem tudta érvényesíteni. Ügyének megoldása érdekében a fiatal császárnál is eljárt, aki ugyan kegyesen 127 fogadta, kérvényét azonban nem szignálta. Vizsolyi Gusztávot arisztokrata apósának, id. Zichy Lászlónak 1859-ben bekövetkezett csődje érintette közelről. A gróf minden magáningósága árverés alá került, majd 1861 után az is világossá vált, hogy a felvett hitelek fedezésére még az apjától, Zichy Ferenctől örökölt hatalmas vagyon sem lesz elegendő. A csődtömegre felügyelő választmány jegyzőkönyve szerint az összes tartozás meghaladta az 1.800.000 forintot, miközben a teljes örökség kb. 800.000 forintot tett ki.'"

s Zichy Mária birtoka, Alsó-Pél végül mégis megmenekült, éppen Vizsolyi Gusztávnak köszönhetően, aki családja protestáns értékrendjét követve képes volt életmódját a megváltozott viszonyokhoz igazítani. Ahogy Széchenyi Sándor naplójában írta a család „egy roppant redukált házban, megtakarított filléreikkel és kuporgó élettel megtarthatta Pélt. "

12

9 Az 1850-es évek viszonylagos stabilizációját követően a gazdasági hanyatlás egyre nyilvánvalóbb jelei mutatkoztak az egykor jómódú középbirtokos nemesség soraiban. Mindezek a változások nagymértékben kihatottak e réteg politikai kiútkeresésének kiegyezésig ívelő egyes állomásaira is. 12

7 BODNÁR, 1918. II. köt. 425. p. 12

8 TMÖL Széchenyi cs. i. 3. dob.37. pali. 12

9 TMÖL Széchenyi cs. i. 3. dob. 26. pali. 42