Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)
III. Kiútkeresés - 1. Az átmenet évei és a válság kibontakozása
hivatalos kormánynyilatkozat szerint,,mindenki követheti belátását és bensője szózatát", a valóságban azonban az önkéntességről szó sem volt. A megyehatóságok, hogy a rájuk kirótt mennyiségű jegyzést biztosítsák, minden adókötelezettől elvárták, hogy évi egyenes adójának hatszoros összegére írja alá a jegyzési íveket. 69 Értelemszerűen a középbirtokos nemességtől is, akinek tagjaihoz a megyefőnökök körlevélben fordultak, ki-ki habitusához illő megfogalmazásban. A Baranya megyei például meglepő nyíltsággal, amikor Sztankovánszky Imréhez írt levelében tájékoztatja őt az ötödik kárpótlási előleg folyósításának lehetőségéről, nem titkolva, hogy ez az intézkedés azt a célt szolgálja, hogy a tehermentesítési kötelezvényeket az érintettek rögtön állampapírokra váltsák. 7" A kormány tehát úgy adott, hogy mindjárt el is vette, amit juttatott. Sztankovánszky Imre öt év után először juthatott kárpótlási előleghez, az elmaradt előző négyhez is, pénzt viszont még mindig nem látott. A rendelkezésre álló szórványos adatok nem teszik lehetővé a Tolna megyei középbirtokos nemességnek utalt előlegezési összegek statisztikai feldolgozását. A nagyságrendet illetően azonban nem tévedhetünk nagyot, ha a Dőry-nemzetségre vonatkozókat jelzésértékű mintának tekintjük. 1851-ben család egyes tagjai számára előlegként 300 és 1 000 pft közötti összegeket fizettek ki, ami a telki állományt figyelembe véve a jogosultság 3-4 %-át tette ki. 7 1 A jobbágyfelszabadítás nyomán megváltozott viszonyok másik fontos eleme a robotszolgáltatás megszűnése volt. A veszteség értelemszerűen ebben az esetben is azoknál a gazdaságoknál a nagyobb, ahol az úrbéres földek aránya az átlagot meghaladó mértékű volt. Az ingyen munka elvesztése azzal a következménnyel járt, hogy valamennyi gazdaságot át kellett alakítani bérmunkát foglalkoztató, mezőgazdasági üzemmé, vagyis ami néhány évtizeddel korábban még csak a jövedelmek fokozására szolgáló lehetőség volt, 1850-re elkerülhetetlen kényszerré vált. Különösen nehéz helyzetbe kerültek a magas úrbériséggel rendelkező nemesek, mivel birtokaikon elmaradt a tagosítás, a szétaprózódott, alig néhány holdas földdarabok pedig alkalmatlanok voltak az üzemszerű gazdálkodásra. Nem voltak cselédházaik, istállóik, hiányoztak a gazdasági felszerelések, szerény 6 9 TMÖL Sztankovánszky cs.i. 5.dob. 34. pali. 7 0 TMÖL Sztankovánszky cs. i. 5.dob. 34. pali. 7 1 TMÖL Cs. Kir. M.H. 4177/1850 28
