Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)

I. Középosztályok és polgárosodás

tudásunk, milyen mértékben módosítja az eddigi képet, újra festi, vagy csupán árnyalja azt. Az új szemlélet meghonosítására kétségkívül megtermékenyítően hatott, hogy a feudalizáció problémája - mint láttuk - nem csupán a hazai, hanem a külföldi, brit és német kutatókat is erőteljesen foglalkoztatja. Ez a magyar fejlődés megítélése szempontjából azért érdekes, mert a mindig is mintául használt kép, a viszonyítási alap változott meg, azzal csaknem egy időben, hogy a hazai társadalomtörténeti kutatásokban is felerősödtek a hanáki feudalizációstézist kritizáló hangok. Az új szemlélet érvényesítése együttesen és következményeiben nem jelenthet mást, mint azt, hogy tetemesen csökken az a korábban akár áthidalhatatlannak is tekintett távolság, ami a nyugati mintájú és a magyar fejlődés között feszül. A közmegegyezés kialakításának van még egy komoly akadálya, nevezetesen az, hogy a polgárság mibenlétének meghatározása már önmagában is problematikus. A ki a polgár kérdésére sokféle válasz született, irodalmiak Galsworthytől Thomas Mannig, és társadalomtudományiak is Peter Gaytól Jürgen Kockáig."

4 A fogalom meghatározás elemei, szerzőnként változóak, közös vonásuk azonban, hogy nehezen mérhetők, segítségükkel általánosítható igazságok, melyekkel szemben ellenérvet ne tudnánk felsorakoztatni, aligha megfogalmazhatók. A polgárságéhoz hasonlóan többféleképpen értelmezett fogalom a dzsentrié is. 1848 előtt a magyar viszonyokra a kifejezést nem használták, első megjelenését Tolnai Vilmos a Heckenast-féle Idegen szavak szótárában találta meg.

2

5 Szűcsi szerint Berzeviczyé az érdem a fogalom hazai adaptálásában,

2

6 Nagy Endre szerint Asbóthé,"

7 Kövér György viszont talált a fenti szerzőknél korábbi előfordulást is 28 Kemény Zsigmond egyik cikkében. A szóhasználat az 1880-as években terjedt el szoros összefüggésben az ekkor kibontakozó publicisztikai vitával, amely középosztályt teremtő szándékával maga is tág teret adott a dzsentri fogalom lehetséges értelmezésének. A ki, illetve ki legyen a dzsentri kérdésére végül nem született egyértelmű válasz a később folytatódó vitákban sem, jeleként annak, hogy az 2

4 GYÁNI, 2002. 107. p. 2

5 TÓTH, 1939. 55. p. 2

6 Szűcsi, 1910. 182. p. 2

7 NAGY, 1981. 147. p. 2

8 KÖVÉR, 2003. 1120. P 14