Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)
IV. Régi-új életpályák - 3. Vállalkozó nemesek
teljesen kimaradt, s ahol a gyáripar, először a 20. század első felében települt meg, s ekkor is csak csekély mértékben. A kereskedelem és hitelélet területén a középbirtokos nemesség jelenléte jóval kisebb, mint az iparban. Kereskedelmi vállalkozásban való részvételéről egyáltalán nincs adatunk, a pénzügyek területén pedig sajátos helyzet alakult ki, amit a Szegzárdi takarékpénztár története jól jellemez. Tolna megye első pénzintézetét 1846-ban hozták létre Szekszárdon, tehát viszonylag korán, hiszen az országban ekkor összesen még csak 21 takarékpénztár működött. 35 9 Az ipar és kereskedelem fejletlensége miatt a korai alapításból utóbb nem következett nagy ívű fejlődés, a helyi igényeket kielégítő kis pénzintézet korlátját a bank soha nem tudta átlépni. A takarékpénztár létrehozását Ürményi József, akkori főispán kezdeményezte, s az ügynek a szekszárdi tekintélyes polgárokon kívül megnyerte a refonnkori megye nemesi elitjét Bezerédj Istvántól Perczel Béláig, oly mértékben, hogy mind a részvényesek számát, mind az általuk jegyzett részvények értékét tekintve többségbe kerültek. A hitelrendszer kiegyezést követő kiépülése során viszont már hiányzott a nemesség hasonló kezdeményező szerepe, sőt a szekszárdi takarékpénztáron belül is jelentős mértékben feladta korábbi pozícióit. Az ügyek tényleges irányítását Krámolin Emil végezte, a század végére családja birtokolta a megemelt alaptőkéjű társaság részvényeinek több mint 10 %-át. 36 0 A helyi pénzintézetek első világháború előtti működéséről szekszárdi takarékpénztár kivételével egyébként nagyon kevés a levéltári adat, így nem alkothatunk pontos képet a nemesség tényleges szerepvállalásáról. Megválaszolatlanul marad például az a kérdés, hogy Perczel Dezsőnek a zsidó vezetésű tolnai polgári takarékpénztárban vállalt elnöksége milyen mértékben jellemző a réteg egészére. 36 1 35 9 BODNÁR, 1896. 7. p. 36 0 BODNÁR, 1896. 125-128. p. 36 1 EURIPON, 1884. 13. p. 128
