Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)

IV. Régi-új életpályák - 3. Vállalkozó nemesek

mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét növelte. A szeszgyár hulladékát jól hasznosíthatták az állatok takarmányozására, a malom pedig a saját szükségletű, ugyancsak takarmányozást szolgáló darakészletet biztosította, nem is szólva arról, hogy a gazdálkodó az őrlési kiadásoktól is mentesült. Emellett, ha a főzde bizonyíthatóan a mezőgazdasági termelés kiegészítő részeként működött, akkor adókedvezmény formájában állami támogatásban is részesült. A saját szükségletet meghaladó termelési kapacitással rendelkező, piacra termelő, hosszú távon életképes üzem az előbb jelzettnél jóval kisebb számú a megyében, alapításuk pedig nem az egykori középbirtokos elithez köthető. Bonyhády (Perczel) Géza (1819-1890) teljesítménye e tekintetben kivétel. 1863-ban alapította meg a völgyégi járás központjában gőzmalmát napi 30 pozsonyi mérő teljesítménnyel, amit néhány év alatt újabb beruházásokkal megháromszorozott, illetve egy további gőzkazán vásárlásával szeszfőzdével egészített ki. A vállalkozás életképesnek bizonyult, részben a korai alapításnak is köszönhetően, az 1 860-as évek végén az egész megyében összesen még csak hét gőzmalom működött. 1884-ben a malom tulajdonjogát Géza legidősebb fia, József kapta meg.

14

4 Az élelmiszeriparon belül még két további tartós fennmaradásra képes vállalkozást tartunk számon. Történetükben számos a közös vonás. Mindkettő a Dőryek nevéhez fűződik, a család egy-egy nőtagjához, Stefániához és Etelkához. Véletlennek azt sem tekinthetjük, hogy mindketten hajadonok, akik a hagyományos női szerepkörtől távol maradva mozgósíthatták energiáikat új irányba. Az azonosságok mellett anyagi viszonyaik viszont alapvetően különböztek egymástól. Stefánia csak szerény örökséget tudhatott magáénak, apja korai halálát követően egy 200 holdas birtok tulajdonjogát Dőrypusztán. Itt alapított 1882-ben a saját gazdaságában termelt tej feldolgozására egy sajtüzemet. Az első három év a próbálkozás időszaka, termelési adatok hiányában csak valószínűsíthetjük, hogy az előállított sajtmennyiség a családi, baráti kör igényeinek kielégítésére szolgált. Utólag ebbe többet is beleláthatunk, egyfajta marketing elképzelést, amivel a termék piaci bevezetését a rendelkezésre álló kapcsolatrendszer mozgósításával segítették. Tudatosságot legfeljebb feltételezni lehet, bizonyítani semmiképp, a módszer hatásossága 34

4 DOBOS, 2001. 134-135. p., KÁRPÁTINÉ, 1987. 373. p. 123