Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)

IV. Régi-új életpályák - 2. Tisztviselők, katonák

Tibor által végzett vizsgálatok eredményéhez, mely szerint a dualizmus korának második felében ebben a foglalkozási csoportban is többségbe kerültek a polgári elemek.

33

3 A hagyományos úri foglalkozásokat vizsgálva erősen differenciált kép bontakozik ki előttünk. A kapitalizmus versenyre, konkurenciára épülő logikája kétségkívül ezen a területen is éreztette hatását, az egyéni teljesítmény, az individuum szerepe a korábbiakhoz képest felértékelődött. Közel azonos feltétekkel indulva eltérő megoldások születtek, máskor eltérő élethelyzetek vezettek hasonló eredményre. Az életrajzok alapján nehezen körvonalazhatók egymástól egyértelműen megkülönböztethető típusok. Lehetséges választóvonal a birtoktalanná válók és a földtulajdonukat megőrzők között húzódó határ, ez viszont önmagában nem ad magyarázatot a társadalmi státusz és presztízs változásaira. A birtok elvesztéséből következhetett a személyre és utódokra szóló lecsúszás csakúgy, mint a státusz megőrzése vagy akár a presztízs további emelkedése is. Ha a választott hivatás oldaláról vizsgáljuk a kérdést, akkor is nagyon vegyes a kép részben azért, mert az egyes életutakat tekintve viszonylag gyakori a „pályamódosítás", részben pedig azért, mert a birtokosi lét megőrzése vagy elvesztése e tekintetben csak részben meghatározó, csoportképző erejűnek aligha tekinthető. A motiváció nyilván más, de mint láttuk a megyei hivatal vagy az országgyűlési mandátumban megtestesülő politikai karrier a birtokos és a birtoktalanná váló nemes számára egyaránt vonzó és elérhető cél, miközben a minisztériumi státusztól való idegenkedés is mindkettőnek sajátja. Az életutak egyediségük mellett egy tartalmában jól meghatározható folyamatba illeszkedtek. Irányát tekintve egyértelmű, de nagyon lassú változásról van szó 18. század végi kezdetekkel, később fontos csomópontokkal. Ezek közül elsőként említendő a nem nemesek hivatalviselését kimondó törvény, aminek jelentőségét Tolna vármegye közgyűlése érdemesnek tartott jegyzőkönyvbe is foglalni.

13

4 A következő állomás a népképviseletet megteremtő, a altábornagyi rangig jutott, Perczel Miksa őrnagyi fokozatban szolgált a Magyar Királyi darabonttestőrségnél. 33

3 HAJDÚ, 1996. 343-351. p. 33

4 TMÖL kjkv. 1844. 12. 16. „A nem nemesek birtok és hivatalképességére nézve hozott törvényeken a nemzet méltán örvendhet. " Többek között azért mert, ,,a közigazgatás folytatására és abban a hazának közjavára s a polgároknak jólétök eszközlésére most már a hazában létező minden tehetség meghiva leend, és senki 112