Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)

Mráv Zsolt: A Valeria ripensis provincia határán létesített későrómai kikötőerődök keltezéséhez

MRÁV ZSOLT A VALERIA RIPENSIS PROVINCIA HATÁRÁN LÉTESÍTETT KÉSŐ RÓMAI KIKÖTŐERŐDÖK KELTEZÉSÉHEZ A bölcskei Dunamederben felmért romoknak (téglalap alaprajzú toronyhoz csatlakozó szárnyfalak) és az előkerült leleteknek (köztük elsősorban késő római katonai bélyeges tégláknak) köszönhetően bizonyos, hogy az eredetileg az Öreg-szigeten fekvő, majd a Duna mederváltozása folytán víz alá került romok egy késő római katonai objektum, egy ún. Nógrádverőce típusú kikötőerőd falaiként azonosíthatók

1. Ez az erődtípus Valeria provincia határáról különösen nagy számban ismert

2. A részben korábbi faragott és feliratos kövekből épült bölcskei kikötőerőd területéről nagy számban és típusváltozatban kerültek elő késő római katonai téglavetőkből származó bélyeges téglák'. Ezek a túlnyomó többségben az un. OFARN csoportba tartozó és a legio X Gemina magistri figlinarumait megnevező bélyeges téglák képezik az épülettípus keltezésének az alapját. A kezdetben egyöntetűen 1. Valentinianus határerődítési programjához kötött kikötőerődök

4 építését - történeti érvek és elsősorban e téglabélyegek alapján - Mócsy A. a tetrarchia , Soproni S. pedig II. Constantius korára keltezte

6 (ld. alább). Mócsy A. véleménye bizonyosan kizárható, hiszen a bölcskei kikötőerőd alapfalaiból tetrarchia kori Juppiter Teutanusmk dedikált oltárokat is kibontottak (kat. 14-16)

7 (A kikötőerőd falaiba épített legkésőbbi ismert oltárt Kr.u. 296-ban állították [kat. 16]. Juppiter Teutanus kultuszhelyén - a Carnuntum melletti Pfaffenberg I. O. M. K. kultuszközpontjához hasonlóan - még a Kr.u. 4. század második évtizedében is oltárállítással egybekötött szertartásokkal kell számolnunk. Elképzelhetetlen továbbá, hogy a /ovii és Herculii uralkodásának idején a császárok üdvéért állított Juppiternek szentelt oltárokat használjanak fel nagy számban katonai építkezésekhez.) A Valeria ripensis provincia határán felépült kikötőerődök Soproni S. által II. Constantius-korára való keltezését pedig a Göd-Bócsaújtelepen végzett régészeti feltárások eredményei kérdőjelezik meg

s. Göd-Bócsaújtelep mellett, 3 km távolságra a Dunától, az alföldi sáncok előterében valószínűleg a kvád királysághoz tartozó területen'' egy ovális alaprajzú 300 X 450 m nagyságú késő római erőd található, amelyet fal síkjába illeszkedő kör alakú oldaltornyokkal erődítettek. Mindez azonban csak terv maradt, az erőd sohasem készült el. Az erőd 2000-ben megindult feltárása során ugyanis egy alaprajzi kitűzés stádiumában megakadt erődépítkezés került elő. (Ovális alaprajzát - pontosabban a tervezett falak külső és belső alapozási síkját - a felszínen 30 cm széles árokba kötőanyag nélkül rakott kövekkel és téglatöredékekkel rakták ki.) A területen talált Frigeridus duxot említő téglabélyeg és több I. 1 A bölcskei kikötöerődhöz: GAÁL - SZABÓ 1990, 127-131 ; SOPRONI 1990, 133-134; SZABÓ 1994. 115-128; SZABÓ 1996, 77-79,84; TÓTH 2003,5-10; GAÁL 2003, 11-32. 2 A kikötöerőd-típushoz Id. összefoglalóan: MÓCSY 1969; SOPRONI 1978, 76-79; NAGY 1998, 35-43; NAGY 1999, 126-127. ' A bölcskei kikötöeröd területéről begyűjtött bélyeges téglák típusaihoz Id. részletesen: LŐR1NCZ2003, 77-102; magyarul Id. ebben a kötetben. 4 NAGY 1934,7;NAGY 1937,271-272. 5 MÓCSY 1958, 100-102; MÓCSY 1969, 193; MÓCSY 1972.95; MÓCSY 1974, 191-196. 6 SOPRONI 1978,78-79,87; SOPRONI 1985,11; SOPRONI 1990, 134. 7 SOPRONI 1990,134. 1

1 Az. erődhöz Id.: MRÁV 2003, 84-114. [A 2001 és 2007 között zajlott régészeti feltárások eredményeinek rövid összefoglalása: MRÁV 2005a, 773-784; MRÁV 2005b, 114-121 ; MRÁV 2008, 8-11; Id még. a Régészeti Kutatások Magyarországon 2000-2007 évi köteteinek rövid ásatási beszámolóit.] 9 BÓNA 1963, 248, 304, 306; NAGY 1994, map; KULCSÁR 1997, 708; MRÁV 1999, 84. 51