Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)

Gaál Attila: A bölcskei kikötőerőd kutatástörténete

A szemle a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat Búvárrégészeti Szakosztályának munkájával valósult meg, és részt vett rajta Gaál Attila, a korábbi kutatások ásatásvezető régésze is. A területre kiérve azt tapasztaltuk, hogy az egykor lezárt mellékágat mára megnyitották, de a főmeder viszonyai nem változtak. A magas vízállás miatt nem segíthette a tájékozódásunkat a zátony által keltett örvénylés, ezért kizárólag a műszerre hagyatkoztunk. Miközben a területet szisztematikusan átfésültük sikerült több fal- illetve omladék-jellegű anomáliát dokumentálni. Az adatok összesítése, a GPS mérések alapján történő összevetése azt mutatja, hogy a mai napig vannak falak/fal alapozások, omladékok, és valószínűleg nagy méretű faragott kövek a mederben. Megtaláltuk az erőd déli végét határoló kelet-nyugati falának egy részét, valamint az északkeleti sarkán, a zátony oldalánál álló, illetve a lejtőre leszakadó f altömb maradványait. Ez utóbbinál több olyan tömb is látszik a felvételeken, melyeknél sejthető, hogy faragott kőről van szó (a szögletes forma alapján). Az új eredmények tükrében érdemes elgondolkozni egy újabb víz alatti kutatási program elindításán, különös tekintettel a mélyben heverő műkincsek jelenlétére. Maga a hely kotrás által veszélyeztetett, igaz a vízügy eddig respektálta a lelőhelyet, de a környéken jelenleg is folyik munka, amely esetleg hatással lehet az itteni mederviszonyokra is. A kincskeresés a sodrás és a mélység miatt, valamint a kövek nagy méretéből adódóan (csak daruval tudták 19860-ban is kiemelni egy részüket) itt nem jelent komoly veszélyt. A bölcskei erődrom rávilágít arra, hogy egy ismert régészeti lelőhelyet is érdemes új technikákkal ismét megkutatni. " Szonárfelvételekből készült mozaik az erőd északkeleti sarkáról. Néhány tömb (talán faragott kövek) körvonala is kivehető 49