Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)
Tóth Endre: A Ippiter Teutanus oltárok
Továbbá az alapítási időpont ünneplése elvárható lenne a császárkultusz központokban is, ahol azonban június 11.-én állított oltárok mindeddig nem kerültek elő 1 4. Noha a két szentkerület oltárait a császárkultusz érdekében (is) állították, nem bizonyítható, hogy a június 11. a tartományi császárkultusz megszervezés időpontjának a következménye. A június 11. véleményem szerint az aquincumi és pfaffenbergi szentélyek alapítási dátuma. Ez felel meg a római kultuszgyakorlatnak, a naptári előírásoknak, vallási szokásoknak. Az alapítás napja a szentélyek jubileumi ünnepe. A gellérthegyi és a pfaffenbergi szentély a két közösség saját ünnepének a helyszíne volt, és semmi nem mutat arra, hogy tartományi jelentősége lenne. A két szentélykerületben az oltárállítások napjának a közvetlen oka legvalószínűbben a szentélyek alapítás ünnepe volt. A natalis templi ünneplése a római vallásosság velejárója 1 7'. A szentély felszentelésének a napját minden évben megünnepelték. Kérdés ezért úgy tehető fel, hogy miért június I 1 .-én alapították a szentélyeket? Ennek lehet városi, tartományi eredete, és következhet a római vallásosságból. Június 11.-i dátum eredetének vizsgálata csak a lehetőségek számbavételére szorítkozhat, mert már a kérdésfeltevésnél olyan bizonytalansági tényezők jelentkeznek, amelyek közül adatok híján nem lehet választani, és ez a következtetéseket bizonytalanná tenné. Nem tudjuk meghatározni, hogy a Pfaffenbergen és a Gellérthegyen egy időben alapították-e a szentélyeket, vagy a települések római kori történetéből következően a carnuntumi szentély korábbi, és az aquincumit annak példájára állították fel. Az aquincuminál több. mint fél évszázaddal korábbi carnuntumi legiotábor lehetőséget ad a szentély korábbi felállítására. Ha a szentély felállítása a település helytartói székhely jellegéből következett - ami Carnuntum és Aquincum esetében az azonos igazgatástörténeti pont -, akkor is kérdéses marad: a Pfaffenbergen már korábban kijelölték-e a luppiter szentélyt, és a tartomány kettéosztása után Aquincumban is követték a példát, vagy pedig mindkét helyen a municipium alapítás után - ez a másik azonos pont a két település történetében - alapították meg a szentélyeket. A két tartomány helytartói székhelye mellett minden év azonos napján történt oltárállítás következhet a római ünnepi naptárból, származhat a két tartomány közös múltjából, a még osztatlan Pannónia idejéből, a pfaffenbergi és gellérthegyi szentélyek egyidejű alapításából. Június 11. nyilvánvalóan mind a két közösség számára ünnepe volt, amely a római vallásosságból és tartományi vonatkozásból egyaránt eredhet. A két település múltjának egyidejű, közös eseményére (a városalapításra), végül a szentkerület saját történetére is visszavezethető. A napra keltezett pannóniai oltárok dátumai közül mindkét tartományban kétségtelenül a június 11. az a nap, amikor kimagaslóan a legtöbb feliratot állították. A napra keltezett pannóniai feliratok száma 60 körül van (lásd a IV. táblázatot). Az állítási napok között kiemelkedik a hónap kezdő napján, a Kalendaen állított oltárok száma, ami a birodalomban általánosan megfigyelhető tendenciával egyezik 1, 6. Ha azonban az oltárállítások hónapok közti megoszlását nézzük, akkor látjuk: nincs kiemelt hónap. Január, március és december kivételével minden hónap kezdő napjára esik egy-két feliratállítás. Aquincumban még egy oltár került elő, amelyet 237. június 11.-én magánszemély állított a fia jóllétéért 1 . 17 4 Savariából egy oltár került elő, amelyet Kr. u. 212.-ben állítottak magánindíttatásból (CIL III 4157=RIU I 9) 17 5 WISSOWA 1902.405. I 7" Lásd S NYDER 1940, 292-3. 1 AnEpigr. 1937:208. [Silvjano magn(o) Maximi/mis pro sal(ute) / Cl(audii) Probini/fili(i) quod voverat / v.s.l. m. / III Idus Iunias / Perpeluo et Corneli/ano cos. 457
