Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)
Gaál Attila: A bölcskei kikötőerőd kutatástörténete
eső római település területéről származnak. Ezek különösen értékes csoportját képezték az Aquincum térségéből építőanyagnak ide szállított Teutanus oltárkövek. 4. A törmelék 1994-95-ben végzett eltávolítása során tisztázódott, hogy ma is álló, illetve kidőlt, de nagy tömbökben talált falszakaszok csak az erőd keleti oldalán maradtak meg. A nyugati hosszanti fal alapozásáig elpusztult. A partra szállított anyagból faragott kőtöredékeket, bélyeges római téglákat, szobortöredéket, csatokat, ékszereket és más használati tárgyakat gyűjtöttünk. 3' Ugyancsak e munkák során bizonyosodott be, hogy az egykori szigetet valószínűleg már jóval a rómaiak előtt és utánuk is átkelési pontnak, hídfőállásnak használták. Erre utalnak a törmelékből előkerült későbronzkori, vaskori, germán, valamint avar leletek is. Ez egyben azt is jelenti, hogy a valószínűleg még sokáig használt romoknak helyt adó szigetet legkorábban csak a honfoglalás időszakának környékén, vagy azt követően vette birtokába a Duna. 3 6 5. A Seistec I M műszerrel készített medertérkép jól meghatározza a romok helyét és kiterjedését. Ugyanakkor bizonyítja a falakról az előző pontban elmondottakat is. A mérések eredményei a további kutatásokban, elsősorban a keleti erődfal szerkezetének tisztázása során segíthetik munkánkat. Jelmagyarázat Kutatási terület határa Helyszínrajz a Bölcske térségében végzett régészeti célú vízi szeizmikus méréshez M= 1:10000 EOV rendszer 23. kép A szeizmikus mérések területének helyszínrajza, az erőd kiterjedésének bejelzésével (szaggatott vonal) " Az erőd területéről származó apróleleteket a katalógust tartalmazó részben ismertetjük. Különösen értékesnek tartjuk azt a szinte új állapotban lévő. fa nyelű kőműves szerszámot, melyet TARCZAI. JÁNOS szolgáltatott be a múzeumnak. A habarcsréteg, melyből előkerült egyaránt kiválóan konzerválta a hengeres fa nyelet és az eszköz vas penge részét. " Az É-D folyásirányú folyók a föld forgásának köszönhetően a jobb partjukat rombolják erősebben. Ezt a jelenséget erősítette tovább a Duna itteni enyhe kanyarulata. A mederváltozásokra ad magyarázatot még SOPRONI 1990, 139. 44
