Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)
Tóth István: Pannónia ünnepe: III idus iunias
4. Az ünnep - amely nem római állami ünnep volt! - a lehető leghivatalosabb formák között, azaz a város, ill. a civitas elöljárói vezetésével, a császár üdvéért ajánlott kultuszcselekmények révén bonyolódott le, legalább másfél évszázadon keresztül, évenkénti folyamatossággal. Ez a folyamatosság annak bizonyítéka, hogy az ünnep lényege nem a császártisztelet volt, hiszen nem kapcsolódott egyetlen konkrét személyhez, dies natalis-hoz, dies divinationis-hoz sem, hanem egy, a vallás mélyrétegében meghúzódó, mondhatjuk: népi hagyományhoz, amelyre a lojalitást kifejező császárkultusz csak legitimáló külszínként rakódott rá. Vegyük sorra az itt felmerülő kérdéseket! 1. A dátum Az a tény, hogy a két pannóniai tartomány helytartói székhelyén, azonos napon kerültek felállításra az oltárok, kétségtelenül azonos hagyományra utal. Ez a hagyomány vitathatatlanul független volt a római vallás ünnepköreitől, de függetlennek kellett lennie a császárkultusz adott konkrétumaitól is. Nyomatékosan kell hangsúlyoznunk, hogy a két kelta törzs - a boius és az eraviscus- közös hagyománya feltétlenül a római hódítást megelőző időre, a két törzs (nép) közös történelmének idejére nyúlik vissza. E közös múlt mai ismereteinek alapján nem konkretizálható, de nagyon elgondolkodtató, hogy ugyané dátumot ismerjük a kelta világ nyugati peremterületéről is - ami mindenképpen az ünnepnek a kelta régiségben való gyökerezése mellett szól. Nem kapcsolódhatott ez a dátum a két város alapításának tényéhez - amint azt W. JOBST több helyütt is feltételezte — hiszen sem a Gellérthegy - azaz a Mons Teutanus sem a Pfaffenberg - ad analogiam: valószínűleg a Mons K(—) nem volt sem Aquincum sem Carnuntum fóruma, vagy Capitoliuma. Nem utalhat ez a nap az első pannóniai városi Capitolium (Savaria) alapítására sem, hiszen éppen a feliratokban gazdag Savariából nem ismeretes ez a dátum, nem is szólva arról, hogy sem I.o.m. Teutanus, sem Lo m. K. (sem Silvanas Magnus) nem volt Juppiter Capitolinus! Az olyan alaptalan kombinációt, mint a dátumnak az esőcsodához való kapcsolása, már SOPRONI S. A ill. FITZ J. érdemben cáfolta. (Az ún. esőcsoda vallási hatását - a történet logikájának megfelelően magunk az egyiptomi kultuszok Duna-vidéki megerősödésében véltük megtalálni. Negyedszázaddal ezelőtti nézetünket ma is helytállónak érezzük, az egyiptomi kultuszoknak viszont semmiféle kimutatható kapcsolata sincs a most tárgyalt kérdésekkel.) E lehetőségek kizárása után csupán egyetlen magyarázata lehet a két városban szívósan tovább élő közös hagyománynak, amennyiben a június 1 1-i dátumban valamely steril naptári ünnepet, azaz elvont csillagászati eseményt ismerünk fel. (Erre utal az a már PlSO, ill. SOPRONI által is nyomatékosan említett tény, hogy egy-egy ugyané napról keletkezett feliratot ismerünk Hispániából, ill. Egyiptomból is. Úgy tűnik ez az értelmezési kísérlet egészen kézenfekvő eredményt ad: a Julianus-naptár szerinti dátum ui. a Gergely-naptár szerinti június 24-nek, azaz a nyári napforduló ünnepének, mai fogalmaink szerint: Szent Iván napjának (éjszakájának) felel meg. Úgy látszik e dátum lokális fontosságát a tartomány római kori helynévadása is felismerte: Carnuntum szomszédságában, a Duna partján feküdt a mindenesetre szokatlan nevű Aequinoctium tábora. 422
