Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)

Gaál Attila: A bölcskei kikötőerőd kutatástörténete

Teutanus oltár volt, de felszínre hoztunk két nagyméretű síroltárt is. (21. kcp 1-5.) A törmelékből több bélyeges téglát gyűjtöttünk, a kirakóhelyen pedig egy másfélszeres életnagyságú mészkő szoborfejre (talán Herkules szobor töredéke) bukkantunk. A feltárás utolsó évében a délnyugati sarok törmelékrétegének kiemelését folytattuk. Újabb Teutanus oltárkő került elő, de a feltételezett nyugati falnak most sem találtuk maradványát. Az erőd nyugati határán tovább haladva északi irányba, kb. 30-35 m-re egy másik törmelékréteget találtunk ugyanott ahol ez a korábbi években is mint egy viszonylag magasabban lévő plató volt érzékelhető. Innen újabb oltárköveket emeltünk ki. Ahogyan azt már korábban is megfigyeltük, e másik csoport oltárkövei nem Teutanus, hanem más istenek tiszteletére készültek és nem is Aquincumból, hanem más Duna-menti római települések területéről kerültek ide. 1 2 A két éves törmelékkiemelő munka eredményeként megváltozott áramlás az erőd keleti falának belsejétől a sóder- és törmelékanyagot nagyrészt elhordta. Az így még jobban kiemelkedő falszakaszok 1995 novemberében mintegy 15 m hosszúságban jól láthatók voltak a vízfelszín alatt. Ez azonban mint már korábban is megjegyeztük, - erősen töredékes és csak rövidebb szakaszai összefüggők. A középtájon látható falhiány sem értékelhető egyértelműen, mert a leszakadt faldarabok erősen zavarják a képet. A felderítő és kiemelési munkálatokban ebben az évben a Paksi Atomerőmű könnyűbúvárai is rés/ vettek. Segítségüket ezúton is köszönjük. 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom