Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)
Mráv Zsolt: Castellum contra Tautantum. Egy késő római erőd azonosításához
4db I. Valentinianiis-kori érem valamint az alkalmazott kör alaprajzú oldaltornyok 2 , alapján - a barbár területen szokatlanul nagyszabású erődépítkezést I. Valentinianus és nem II. Constantius uralkodásnak idejére kell kelteznünk. (Az alföldi sáncvonulatok előterében, kvád földön megkezdett és megszakadt nagyszabású erödépítkezés nagy valószínűséggel azonosítható az Ammianus Marcellinus által említett [Amm. Marc., XXIX, 6], oly sok bonyodalmat - egy tehetséges tiszt, Frigeridus dux hivatalvesztését, udvari intrikát, királygyilkosságot, háborút és a császár halálát - okozó kvád területen megkezdett, de soha be nem fejezett erőddel" 4.) A Soproni Sándor azonosításával kapcsolatban felmerült problémák miatt elengedhetetlen a Not. Dign. által megőrzött, s immáron azonosítatlanná vált castellum contra Tautantum névalak pontosabb, minden részletre kiterjedő vizsgálata. Az erődről és megőrződött névalakjáról az alábbi következtetések vonhatók le: 1. A Not. Dign.-ban az ellenerőd a legio II Adiutrix praefectusának parancsnoksága alatt áll, így az provincia Valériában a legio II Adiutrix - és nem a legio I Adiutrix — által ellenőrzött határszakaszon keresendő. Nem tudjuk, hogy hol osztották meg pontosan a két Valerien legio által felügyelt partvonalszakaszokat, azonban a Kr.u. 136-213/214 között bizonyosan Pannónia superiorhoz tartozó Cirpit (Dunabogdány) 2 5 a Not. Dign. már a legio II Adiutrix praefectusa alatt sorolja fel. Az erőd ezért legvalószínűbben Velaria provincia Cirpitől D-re húzódó határszakasza mentén épülhetett fel 2' 1. 2. Az erődöt contra előtagja miatt bizonyosan a Duna bal partján kell keresnünk egy konkrét, fekvésének meghatározására alkalmas, önálló földrajzi névvel rendelkező hellyel szemben. Melich János és Soproni Sándor helyesen mutat rá, hogy a contra Tautantum helynévadás egy Duna jobb parti Tautantumot feltételez" . Ezt a megállapításukat azonban annyiban pontosítani kell, hogy a contra prepozíció accusativus vonzata miatt e jobb parti hely neve nominativusban nemcsak Tautantum, hanem Tautantus is lehet 2 s. Bizonyos továbbá az is, hogy nem kell feltétlenül e helynevet a ripa menti erődök között keresni, ez bármilyen helység vagy földrajzi név lehet, amely helyzeténél vagy alakjánál fogva alkalmas egy folyón túli, szemközti pont meghatározására. 3. A feltételezett Tautantumma\ vagy Tautantussza] szemben egy római erődöt kell találnunk, amely a Not. Kör alaprajzú tornyok Pannoniából csak a belső erődök kör alakú tornyokkal átépitett. Kr.u. 370-es évek közepére keltezett második periódusából ismertek: TÓTH 1985, 125-127; TÓTH 1987-1988, 32; TÓTH 2000, 298-299, 309. Mivel a távoli provinciák erődépítészeti analógiái nem vagy csak kivételes esetekben használhatók fel egyes provinciák toronytipusainak keltezésénél (ld. ehhez PETRIKOVITS 1971, 197-201), az azonos vagy a legközelebbi provinciákban található párhuzamokat így Valériában a belső erődök (Környe, Ságvár, Heténypuszta, Fenékpuszta) második periódusát vehetjük csak figyelembe e toronytípus használatának időbeli meghatározásakor, lia a gödi erőd II. Constantius alatt épült volna, akkor azt nagy valószínűséggel patkó alakú oldaltornyokkal látják el. mint az uralkodása alatt felújított (például: Castra Constantia) és újonnan épített erődöket (például: Visgrád-Sibrik domb: SOPRONI 1978, 58; Budapest. Március 15. tér; és a belső erődök első periódusa Tácon; Ságváron és Heténypusztán: TÓTH 1985, 121-125. A patkó alakú oldal- és legyező alakú saroktornyok 11. Constantius-kori keltezéséhez ld. még: KOVÁCS 2000c, 53-54; KOVÁCS 2001, 7980 és PIETSCH 2000, 361-380). 2 4 Az azonosítás lehetőségét korábban felvetette: MRÁV 1999, 100-101. A Göd-Bócsaújtelepen zajló ásatás eredményeinek előzetes összefoglalója: MRÁV 2003. [A 2001 és 2007 között zajlott régészeti feltárások eredményeinek rövid összefoglalása: MRÁV 2005a. 773-784; MRÁV 2005b, 114-121; MRÁV 2008, 8-11; ld még. a Régészeti Kutatások Magyarországon 2000-2007 évi köteteinek rövid ásatási beszámolóit.] : 5 SOPRONI 1964. 39. 2 6 Dömöson már a legio I Adiutrix téglavetője működött az Antoninus korban: KELEMEN 1997, 97-114; LÖRINCZ 2000. 156. 2 7 MELICH 1929,420; FLUSS 1934a. 73; SOPRONI 1978, 171. 2 8 MRÁV 1992-1995 [1996], 12. 374
