Gaál Attila (szerk.): A bölcskei kikötőerőd : Római kori feliratok és leletek a Dunából (Szekszárd, 2009)
Gaál Attila: A bölcskei kikötőerőd kutatástörténete
10. kép Merülőbázisunk a tolóhajóval és a konyhasátorral vezetése a kezdetektől fogva mindvégig támogatott bennünket. Ugyanezt tették a helyi termelőszövetkezet és a Dunaferr bölcskei gyáregységének vezetői is. Kiss József - előbb tanácselnök, majd mai napig bölcskei polgármester kezdeményezésére minden évben szálláshelyet biztosítottak a búvárok és régészek számára. Térítésmentes étkeztetéssel, élelmiszerek vásárlásával segítettek bennünket, sőt a két szekszárdi régész számára lehetővé tették a saját búvárfelszerelés vásárlását is. 17 1987 őszén a bajai vízügyesek Atlasz nevű mérőhajójával próbáltunk meg ultrahangos méréseket végezni. Ez azonban az erős sodródás miatt nem bizonyult pontosnak. Annyit sikerült megállapítanunk, hogy a zátony kb. 70-75 m hosszú. Keleti oldalán a mederfenékből hirtelen emelkedik ki, míg a nyugati oldalon menetelesen lejt a jobboldali mély mederrészbe. Ugyanebben az évben csónakokról is végeztünk tájékozódó próbameriiléseket a BHG Búvárklub segítségével, a lényegi munka azonban csak 1988 őszén, a merülőbázis elkészülte után kezdődött el. I x (11. kép 1-2.) Az őszi merüléseknek hátránya volt az, hogy az éjszakák hidegek voltak, így a víz is erősen lehűlt. Ez korlátozta a merülések számát és idejét. Egy munkanapon általában 4-6 merülésre kerülhetett sor, ami személytől függően 45-70 percnyi intenzív munkát tett lehetővé. Előnye volt viszont az, hogy a víz a hidegben letisztult és átlátszóbbá vált. Ilyenkor már 1,5-2 m mélységben is derengett némi világosság.''' 1 7 A szervezett és önkéntes segítők nevét lehetetlen felsorolni. Úgyszólván az egész falu barátunkká vált az egy évtized alatt. Kiss József polgármester úr mellett kiemelt köszönetet kell mondanunk Mérges István nyugdíjas tanárnak is, aki szinte minden nehéz helyzetben megoldotta szervezési problémáinkat. Medek Miklós klubvezető kísérletet tett, hogy - egy akkor nagyon modemnek számító víz alatti videokamerával felvételeket készítsen a romokról. Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a nagy sodrásban a hagyományos állóvízi technika szinte megtarthatatlan, és a látótávolság sem több 20-25 cm-nél. " Az sem utolsó szempont, hogy a kutatás minden évében fellépő, magas lázzal járó gyomorrontásos fertőzés minél hidegebb volt a víz annál kevesebb résztvevőt sújtott és ilyenkor enyhébb lefolyású is volt. 28
