Gaál Attila - Gaál Zsuzsanna (szerk.): Örökségünk: Tolna megye évszázadai: A Wosinsky Mór Megyei Múzeum állandó kiállítása (Szekszárd, 2007)

Balázs Kovács Sándor–Glósz József: Újjáépítés és konszolidáció

A paraszti közösség egyik legnélkülözhetetlenebb iparosa a kovács volt. Termelőeszközöket készített, gazdasági felszereléseket javított, szekereket vasalt, lovakat patkolt, s az elmúlt évszázadokban még állatokat is gyógyított, ha szükséges volt, még foghúzást is végzett. Ezért jelentős helye volt a falusi társadalomban. A falusi- vagy patkoló kovácsok közül kerültek ki a paraszti munkaeszközöket újító, feltaláló emberek. Szerszámaik legjavát, a különféle kalapácsokat, fogókat, vágókat maguk készítették, az üllőket, fújtatókat manufaktúrákban vásárolták. A kovácsműhelyben a bejárattal szemben állt a kohó, középen két félkör alakú tűzicipó, bal oldalán a hűtővályú vízzel, benne a kukoricacsuhé permet. Kovácsműhely