Gaál Attila - Gaál Zsuzsanna (szerk.): Örökségünk: Tolna megye évszázadai: A Wosinsky Mór Megyei Múzeum állandó kiállítása (Szekszárd, 2007)
K. Németh András–Ódor János Gábor: A középkori Tolna megye keresztény emlékei
A Luther Márton által megindított reformáció akadálytalanul terjedt az 1543/44-re teljes egészében hódoltsági területté vált megyében. Az új vallási mozgalom elsősorban a hódoltsági mezővárosok parasztpolgárai között lelt meleg fogadtatásra. Megyénkben ezt a réteget leginkább a Szekszárd környéki, monokultúrás, bortermelő települések piacra termelő, gazdag parasztpolgárai körében találhatjuk meg. Ez a vidék a korábban monopolhelyzetben levő szerémségi borvidék pusztulása miatt értékelődött fel, és jutott kiemeltebb gazdasági szerephez a hódoltság kezdetén. E társadalmi csoport a mezővárosok irányítását is saját kezébe vette, és élénk kereskedelmi kapcsolatot folytatott nemcsak a hódolt területekkel, de a királyi Magyarország településeivel is. A reformáció különböző ágainak elterjedését és hatását legjobban Tolna mezővárosának példáján mutathatjuk be, amelyről ekkoriban azt írták, hogy Debrecen után a protestantizmus második legnagyobb lélekszámú gazdasági és kulturális központja. Az első reformátor, a lutheri tanokat hirdető, Wittenbergben tanult Eszéki Szigeti Imre, 1 545-ben tűnt fel rövid időre Tolnán, de a városszéli templomba szorult prédikátor munkáját ekkor még nem kísérte siker. Az új hit követői csak utóda, Tövisi Mátyás három éves működése alatt kerültek többségbe. A helvét reformáció az országosan is jelentős formátumú Sztárai Mihály 1552-es fellépésével jelent meg, akinek szenvedélyes prédikációi és nyilvános hitvitái hatására 1558-ra a református vallás kizárólagossá vált, az evangélikus és a katolikus egyház működése pedig megszűnt a városban. A reformáció harmadik ága, az unitárius vallás nem tudta megvetni lábát a környéken. A reformáció elévülhetetlen érdemeket szerzett a török kézre került területek anyanyelvi iskoláztatásának fenntartásában, a magyar nyelvű irodalom és művelődés elterjesztésében. Az egész Dél-Dunántúlra kisugárzó tolnai iskolában a hét szabad művészet mellett klasszikus nyelvekre (latin, görög, héber) is oktatták a diákokat. Itt kezdte meg tanulmányait a Tolna megyei születésű Melius Péter, Decsi Gáspár, Tolnai Fabricius Bálint, Baranyai Decsi János és még számosan a reformáció nagy alakjai közül. Az oktatási tevékenység támogatására városi könyvtárat hoztak létre, melynek gazdag gyűjteményéből mára mindössze mutatóba maradt egyetlen, 17. század elejére keltezhető kötet. Érdekessége, hogy a kéziratos bejegyzés tanúsága szerint a görög-latin szótár tulajdonosa Veresmarti István dékán volt. Veresmarti István képírása