Gaál Attila - Gaál Zsuzsanna (szerk.): Örökségünk: Tolna megye évszázadai: A Wosinsky Mór Megyei Múzeum állandó kiállítása (Szekszárd, 2007)

K. Németh András–Ódor János Gábor: A középkori Tolna megye keresztény emlékei

A bonyolult szerkezetű és gazdagon díszített egyház kezdeteiről nem maradtak írott források, a 15. század elejétől igazolhatóan plébániai funkciókat töltött be. Építési korára kőfaragványaiból következtethetünk, amelyek a pécsi székesegyház szentélyrekesztőjének stílusát követik, ezért a 12. század harmadik negyedére keltezhetőek. A templomokat többnyire a települések központjában, kiemelkedő helyre emelték. Közelükben nem egyszer kimutatható más rangos épület, elsősorban nemesi kúria vagy plébánia jelenléte is. A templomok megfelelő, helyben található kőanyag hiányában néhány kivétellel téglából épültek, követ főleg az alapozáshoz, illetve a díszítéshez használtak. A templomépítésnél gyakran alkalmaztak másodlagosan római építőanyagot. Mindamellett természeten számolnunk kell fatemplomok létezésével is. Az egyházi intézmények zömét alkotó plébániatemplomok mellett 19 szerzetesrendi kolostor és öt lovagrendi rendház adatolható a megyében. Ezek közül hat bencés, két ciszterci, egy valószínűleg bencés, három ferences, egy domonkos, egy pálos, kettő ágostonrendi kanonokkolostor, három objektum rendi hovatartozása pedig ismeretlen; a lovagrendek közül csak a johanniták megtelepedése igazolható. Jelenlegi megyehatár Kolostor azonosított helye • Középkori megyehatár | Kolostor körülbelüli helye Kolostorok a középkori Tolna megyében