Gaál Attila - Gaál Zsuzsanna (szerk.): Örökségünk: Tolna megye évszázadai: A Wosinsky Mór Megyei Múzeum állandó kiállítása (Szekszárd, 2007)

K. Németh András–Ódor János Gábor: A középkori Tolna megye keresztény emlékei

orí Tolna mepve keresztény emlékei A román korban, azaz a 11-13. században épített falusi templomok szerkezete általában igen egyszerű, a téglalap alakú hajótesthez többnyire félköríves, ritkábban patkó alakú vagy egyenes záródású szentély kapcsolódott, amelyet mindig kelet felé tájoltak. A latin nyelvű misét hallgató hívek a hajóban és a kis alapterület miatt valószínűleg a bejárat előtt gyülekeztek, a szertartás a szentélyben zajlott, amelynek keleti felén néha kőből vagy téglából épített oltár is állt. Ebben a korszakban tornyot csak elvétve toldottak az épület nyugati feléhez. Ennek a típusnak kiváló példája a mindössze 11 m hosszú és 7,5 m széles, patkóíves záródású bátai Árpád-kori templom. A 14. századtól kezdve az újonnan épített vagy ekkortájt átépített templomokhoz ritka kivételtől eltekintve már tornyot is toldottak, a sokszögzáródású szentély északi feléhez pedig általában sekrestyét kapcsoltak, biztosítva az egyházi személyek számára a misére való előkészületek helyét. Az épület oldalait támpillérekkel erősítették meg. Gyakran előfordult, hogy a hajótest valamelyik, esetleg mindkét oldalához a sekrestye mellett további helyiségeket, kápolnákat is építettek, ahol kegyes adományokból mellékoltárok állhattak, de temetkezésre is használhatták őket. Báta románkori plébániatemplomának alaprajza Regöíy-Somoly gótikus templomának alaprajza A gótikus templomok egyik jellegzetes képviselője az egykori Somogy falu mintegy 25 méter hosszú egyháza, amelynek támpilléres toronymaradványa ma is áll Regöly határában. (Ma Regöly-Somoly néven ismeretes.) Támpillérekkel ellátott, poligonális szentélyét, oltárának alapozását és sekrestyéjének maradványait ásatás tisztázta. Kegoly-bomoly, gótikus templomrom