Gaál Attila - Gaál Zsuzsanna (szerk.): Örökségünk: Tolna megye évszázadai: A Wosinsky Mór Megyei Múzeum állandó kiállítása (Szekszárd, 2007)

K. Németh András–Ódor János Gábor: A középkori Tolna megye keresztény emlékei

A szekszárdi apátság boltozatának rekonstrukdója A középkori Tolna megye a jelenleginél jóval nagyobb kiterjedésű volt: a mai Somogy megye keleti széle mellett a jelenlegi Baranya megye északi része is hozzá tartozott, teljes területe a pécsi püspökség részét képezte. A középkori püspökségeken belül kialakított középszintű egyházigazgatási egységek a főesperességek (archidiaconatus) voltak. A pécsi püspökség nyolc főesperessége közül kettő megyénkben terült el: nyugati felén a regölyi, nagyjából a Kapóstól keletre fekvő részen pedig a tolnai főesperesség alakult ki. A megye székhelyén, Tolnaváron az ispán mellett működő keresztelőegyház papja, a tolnai főesperes a plébániahálózat megszilárdulásáig egyedül tarthatta kézben az egyházi igazgatás feladatait, a regölyi főesperesség valamivel később, a 11. század másodikfelében vagya 12. században alakulhatott ki. A kereszténység emlékeit bemutató terem egy középkori szakrális tér hangulatát idézi fel, amelynek keretét a szekszárdi bencés apátság templomának részletei adják. A gótikus ablak elemei Báta plébániatemplomából kerültek elő, a lépcsőfeljárók melletti falfestmények eredetijei pedig Nádasd középkori eredetű egyházában láthatók. A templom „hajóját" egy 6x5 méteres csillagboltozat-rekonstrukció fedi a szekszárdi apátság nyugati részén feltárt eredeti kőtöredékekkel. A termet galéria osztja ketté: a földszinten a templom „szentélye" mögötti terület a megye középkori templomépítészetét mutatja be tárgyi emlékek felhasználásával. A galérián Tolna megye egyházszervezetének dokumentumai kaptak helyet.